Kevesebb gyerek születik, többen kapnak sztrókot, másképp – vagy egyáltalán nem – hatnak a gyógyszerek. Év végi vissza- és előrepillantás a klímaváltozás kevésbé ismert hatásaival kapcsolatban.
Vasárnapig marad a nyarat idéző száraz, meleg idő. Hétfőn jön az erős lehűlés.
Évenként 200 000 amerikai halálát is okozhatja 2100-ra a klímaváltozás okozta felmelegedés, ha az emberek nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott éghajlathoz.
Az extrém hőhullámok alatt csaknem megduplázódhat a szívinfarktus kockázata – mutat rá egy új tanulmány. Különösen rossz a helyzet, ha a meleg mellett a levegő szállópor-koncentrációja is magas.
A Cerberus nevű hőhullám okoz extrém forróságot Dél-Európában, a hőség a hétvégén tovább fokozódik az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint.
A Google hamarosan mindenki számára elérhetővé teszi azt az új funkciót, ami a keresőn keresztül tájékoztatja a felhasználókat, mikor várható hőhullám, és mit tudunk mi magunk tenni hatásainak kivédése érdekében.
Kiugró többlethalálozás látható a különösen meleg vagy hideg napokon a szívelégtelenséggel küzdők esetében, mutat rá egy új kutatás, melynek során több millió adatot vizsgáltak 40 éves időtávban.
A brit légierő egyik bázisán megolvadtak a kifutópályák. Nagy-Britanniában akkora hőség van, hogy a világtörténelemben most először adott ki vörös figyelmeztetést a meteorológiai szolgálat.
Ha tovább nő a globális felmelegedést okozó szennyezőanyagok kibocsátása, az évszázad végére az extrém hőség a jelenleginél négyszer több embert fog sújtani, akiknek meg kell majd küzdeniük az extrém páratartalom okozta egészségi problémákkal is – figyelmeztet egy új tanulmány.
Az egyik államban 50 fok fölé emelkedett a hőmérséklet.
A rendkívüli hőhullám egy dolog, más is van itt.
Míg Magyarországon extrém mértékű fagy volt többször is az év első negyedében, addig Ausztráliában extrém hőségtől szenvedtek az emberek. A kutatók borús képet festettek a jövőről.
Az elmúlt 2,8 millió évben többször volt szélsőségesen meleg az északi-sarki területeken. Ezekben az időszakokban a hőmérséklet akár 4-5 fokkal is felülmúlta a normálisnak számító értékeket, ráadásul sokkal nedvesebb volt a levegő. Ilyen értékeket az Északi-sarkvidék esetében korábban elképzelhetetlennek tartottak - írta Martin Melles, a Kölni Egyetem munkatársa kollégáival a Science című tudományos szaklapban.
