A helyzet súlyosságát jól szemlélteti, hogy ezek a hamis, videójátékból származó felvételek nemcsak úgy keringenek a közösségi médiában, de olykor hivatalos kormányzati szervek is megosztják azokat. Mutatunk néhány olyan fogást, melyek segítségével könnyen meg lehet különböztetni az igazi háborús videókat a kamuképsoroktól.
Fiataloknak és tanáraiknak, szüleiknek szóló játékot készített a kritikai médiaműveltség iskolai fejlesztését segítő Idea Alapítvány. A 13–15 éves diákoknak szánt, Pajzs nevű játék célja a gyanús online tartalmak felismerésének gyakorlása.
Győr volt fideszes polgármesterének képével illusztrálnak egyes VK- és Telegram- bejegyzések egy olyan álhírt, ami szerint elhunyt egy svéd illető, aki az Északi Áramlat gázvezetékeket ért robbantások ügyében vizsgálódott.
Egy Tiktokon szárnyra kapott klip azt akarja elhitetni, hogy a sorozat II. Erzsébet halálát is megjósolta, de ez nem igaz.
A CEU budapesti épületében tartott konferencián kutatók, szakértők és tudósok beszéltek arról, milyen következményei lehetnek az országokon belül és a határokon átívelő dezinformációs hadviselésnek.
Több olyan, szélesebb követői bázissal rendelkező Facebook-oldal van, amelyeknek látszólag semmi közük egymáshoz, de valójában egyszerre fújják a kormánypropagandát és a putyinista (ál)híreket.
Átfogó felmérést publikált az Európai Bizottság a legnagyobb online platformok álhírellenes gyakorlatáról, miközben küszöbön a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása is. A körvonalazódó uniós szabályozás mellett ugyanakkor az is elkerülhetetlen, hogy mi magunk is tegyünk a tudatosabb tartalomfogyasztásért – üzente meg mindenkinek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
A Reuters Intézet felmérése szerint a magyarországi médiumok közül a köztévénél csak a TV2 és a Blikk bizalmi indexe alacsonyabb. A globális trendeket tekintve a járvány és az ukrajnai háború egyik mellékhatása lett, hogy egyre többen fordulnak el a hírektől.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Egy Youtuber interjúkat készített Moszkvában a járókelőkkel, hogy megmutassa, mennyire hatékony az orosz propaganda. A megkérdezettek többsége kételkedett a bucsai tömegmészárlás hitelességében.
A beszámolók szerint két napja érkeznek erőszakra sarkalló SMS-ek ismeretlen forrásból a Beregszászon és környékén élőkhöz.
A testület elfogadta a digitális platformok szabályozására vonatkozó rendeletjavaslatot.
A most felálló német vezetést migrációpártinak nevezte a külügyminiszter.
Hiába cáfol Karácsony Gergely, már fűzik föl a sztorit a kormánypárti médiában.
A Facebook gyakran nem nem lép fel a jobboldali platformokkal szemben gyűlöletbeszéd, vagy fake news kapcsán, mert tart azok nyilvános támadásától.
A svájci nagykövetség figyelmeztette az országos sajtót: pár napja született az a Facebook-profil, amelyről a semmilyen svájci regiszterben nem található, állítólagos tudós értekezett a Covidról.
A házelnök magvas gondolatait ezúttal a kitelepítettek emlékművénél osztotta meg a nagyközönséggel.
Az AP és a Reuters a közösségi média oldal új partnerei.
Bár nem olyan nehéz találni a világban egy-egy furcsa történetet nemváltásról, a Fidesz nem szórakozott ezzel: Magyarországon azért fogunk népszavazást tartani, mert Orbán Viktor állítása szerint tud olyan németországi iskolákról, ahol állítólag melegekről szóló mesekönyveket olvastak fel.
Mennyire befolyásolják az álhírek az emberek maszkviselési, oltási és egyéb, az egészségügyi szabályok betartásával kapcsolatos hajlandóságát? A közvélekedés szerint nagyon is, de ezt a közelmúltig érdemben senki sem vizsgálta.
