Felhívást tett közzé a Bohemia Interactive cseh játékfejlesztő stúdió: az orosz–ukrán háború egyes jeleneteiként beállított videók valójában az az Arma 3 nevű videójátékukból való képkockák. A cég szerint a videók olyannyira terjednek, hogy több mainstream média, sőt kormányzati intézmény sem veszi észre, hogy nem valódi jeleneteket mutatnak be.

Az Arma 3 egy fiktív jövőbeni konfliktus közepén játszódik, 2035-ben. Az Arma-széria lényege, hogy a játékosok szabadon személyre szabhatják és generálhatnak tartalmat benne (ez az úgynevezett „modding”), melynek köszönhetően új területeket, szárazföldi járműveket, repülőket, fegyvereket, egyenruhákat és helyzeteket alkothatnak. Mára már több mint 20 000 ilyen „mod” tölthető le, melyekkel a játékosok megalkothatnak és szimulálhatnak bármilyen múltbéli vagy jövőbeni konfliktust, grafikailag kifejezetten jó minőségben.

Pavel Křižka, a Bohemia Interactive PR-menedzsere elmondta: ezek a valósághű szimulációk összetéveszthetőek a valós harci felvételekkel. Így akár háborús propagandaeszköz is lehet belőlük, kiváltkép az ukrajnai háború kapcsán. Hozzátette: korábban úgy próbáltak ezek ellen fellépni, hogy a szóban forgó videókat jelentették a tartalomszolgáltatóknak; ez azonban hatástalan maradt. Elmondása szerint most már inkább a különböző tényellenőrző szervezetekkel működnek együtt, így ugyanis hatékonyabban lehet küzdeni az álhírek terjedése ellen.

A fejlesztők egy rövid videóval szemléltették, hogy hogyan lehet felismerni az ilyen valótlanságokat.

A cseh játéktervezők hasznos tanácsokkal is szolgálnak ahhoz, hogy hogyan lehet megkülönböztetni a játékvideókat a valós felvételektől:

• Alacsony képminőség: még a régebbi okostelefonok is képesek a HD minőségű videók készítésére. A hamis videók általában rossz minőségűek, szándékosan pixelesek és elmosódottak annak érdekében, hogy elrejtsék a tényt: a videó valójában egy játékból származik.
• Remegő kamera: a drámai hatás érdekében ezeket a felvételeket jellemzően nem a játékon „belül” rögzítik, hanem inkább egy számítógép képernyőjét videózzák, amin alacsony minőségben fut a játék, és még a kamerát is rázzák.
• Gyakran sötét vagy éjszaka van: ezzel rejtik el a játék alacsony – vagy legalábbis a valóságnál szerényebb – részletességét.
• Jellemzően hang nélküliek: ez azért van, mert a játék hanghatásai sokszor könnyedén megkülönböztethetőek a valóságtól.
• Nem látszanak mozgásban lévő emberek: ugyan a játék a katonai járművek haladását viszonylag valósághűen képes ábrázolni, az emberek természetes mozgásának hiteles megalkotása még a legújabb videójátékok tervezőinek is nehéz feladat.
• Látható játékelemek: néha látszódnak a játék bizonyos felhasználói felületei, mint például a fegyverválasztás vagy a lőszerszámlálók. Ezek általában a felvételek szélén vagy sarkaiban jelennek meg.
• Természetellenes hatások: még a legmodernebb játékok is küszködnek a robbanások, a füst, a tűz és a por természetes ábrázolásával, valamint a környezeti hatások bemutatásával. A fejlesztők külön kiemelik, hogy érdemes figyelni, hogyan különülnek el a felhők az égen.
• Irreális katonai járművek, egyenruhák, felszerelések: példaként említik, hogy az egyik széles körben elterjedt videóban az amerikai C-RAM légvédelmi rendszer lelő egy amerikai A-10-es földi támadógépet. Az egységeken emellett nem autentikus jelvények, álcák is megjelenhetnek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.