Az oxfordi egyetemen működő Reuters Intézet idén is elkészítette a Digital News Report című jelentését, amely 46 ország több mint 93 000 lakosának online megkérdezésével – vagyis önbevallásos alapon – vizsgálta meg januárban és februárban a legfontosabb tendenciákat a médiában.

Ahogy tavaly, úgy idén is azt állapította meg a reprezentatív felmérés, hogy a magyar válaszadók a hazai márkák közül a legmegbízhatóbb hírforrásnak a HVG-t és az RTL Klubot tartják. A köztévénél csak a TV2 és a Blikk bizalmi indexe alacsonyabb a listán.

A jelentés alapján a tévé jelentősége Magyarországon erősen csökken a hírfogyasztásban, és mára már a közösségi média is megelőzi. A hagyományos médiában ettől függetlenül az RTL Klub a TV2-t és az ATV-t messze lehagyva vezet, mikor a válaszadókat arról kérdezik, milyen sajtóorgánumból tájékozódtak a hírekről az elmúlt hét napban.

A köztévét, ami korábban a negyedik volt, most már a Retro Rádió, a Hír Tv és a Rádió 1 is előzi. Nyolcadik helyével a HVG az első nyomtatott sajtótermék a listán.

Online az Index az a hírforrás, amit a válaszadók közül a legtöbben olvastak a felmérést megelőző héten, vagyis januárban vagy februárban.

A Reuters Institute felmérése szerint az online hírforrások heti elérését tekintve az 5. helyen áll a hvg.hu, azonban a tényleges olvasottsági mutatók más sorrendet mutatnak.

A felmérés készítésének idején (januárban és februárban) a Gemius olvasottsági adatai alapján a hvg.hu a 7. helyen állt a 16 vizsgált online médium között, mind közönségelérésben (reach), mind oldalletöltésben (views), mind pedig a felhasználók számában (real users).

hvg.hu

A ranglistát – elérésben, olvasószámban – a 24.hu és a blikk.hu felváltva vezette január-februárban, mögöttük az origo.hu, az index.hu, a portfolio.hu és a borsonline.hu. Oldalletöltésben az Index vezetett, mögötte sorrendben az Origo, a Blikk, a 24.hu, a Telex és a Portfolio.

Bognár Éva, a CEU Demokrácia Intézetéhez tartozó Média-, Adat- és Társadalomkutató Központ kutatója és programreferense a magyar fejezetben azt írta, az, hogy a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt a Pegasus kémszoftverrel megfigyelték, jól mutatja, hogy a független média mekkora nyomás alatt van Magyarországon.

Az év legfontosabb fejleményei között Bognár megemlíti a Pegasus-botrányt, a sajtószabadságot korlátozó „gyermekvédelmi” törvényt és a Klubrádió elhallgattatását, illetve pozitívumként a Partizán sikertörténetét. A kizárólag adományokból és támogatásokból élő Partizánt a válaszadók 8 százaléka nézte vagy hallgatta a felmérést megelőző héten.

„Az alacsony bizalmi index és azok alacsony aránya mellett, akik szerint a média nem áll befolyás alatt, a magyar válaszadók csak töredéke gondolja úgy, hogy a hírmédia nagy része a társadalom érdekeit a saját politikai nézetei elé helyezi. A válaszolók közel fele szerint mindegyik vagy szinte mindegyik médium a saját politikai véleményét képviseli a társadalmi érdekek helyett. Az emberek gyanakvóak a sajtóorgánumokkal, nem látják független szereplőnek a médiát. Ebben az intézményekkel szembeni általános bizalmatlanság mellett minden bizonnyal fontos tényező, hogy a nyilvánosság sok szereplője közvetlen politikai szerepet tulajdonít a médiának, beleértve a sajtó egy részének saját szerepértelmezését” – mondja Bognár Éva.

A tudatos média-nem-fogyasztók kora és az egyre népszerűbb TikTok

Az idei Reuters Digital News Report egyik fő tanulsága, hogy a közönség egy jelentős része, 38 százaléka elfordul a hírektől, illetve megválogatja, milyen híreket olvasson, nézzen vagy hallgasson. Brazíliában az emberek több mint fele és Nagy-Britanniában is majdnem a fele mondta, hogy néha vagy gyakran tesz azért, hogy ne érjék el a hírek.

Ráadásul a hírekkel direkt nem foglalkozók közül sokan pont azokat a témákat nevezték meg az elfordulásuk okaként, amiket az újságírók fontosnak tartanak: a politikát és a járványt. Az ukrajnai háború tovább erősítette ezt a trendet, Németországban például 7 százalékponttal többen kerülik el a híreket a háború kirobbanása óta, mint előtte.

A 25 év alatti fialatok, akik a közösségi médián nőttek fel, egyre kevésbé kötődnek a hagyományos hírforrásokhoz. 10-ből 8 fiatal a közösségi médián, hírgyűjtők vagy keresőprogramok segítségével jut a hírekhez. A TikTok szerepe tovább nőtt, világszerte már a fiatalok 40 százaléka használja, 15 százaléka hírfogyasztásra is. Érdekesség, hogy ennek ellenére minden korosztály azt mondta, hogy szívesebben olvassa a híreket online, mint nézi. Van, aki szerint az olvasás gyorsabb, sokakat pedig a videók előtt lejátszott reklámok idegesítenek.

A tavalyi növekedés után a hírekbe vetett bizalom világszerte visszaesett.

Magyarország ismét a sereghajtók között van: itthon a válaszadók 27 százaléka mondta azt, hogy többnyire bízik a hírekben, alig megelőzve az Egyesült Államokat és Szlovákiát. Ettől valószínűleg nem független, hogy a magyar válaszadók 15 százaléka gondolja csak úgy, hogy a média nem áll indokolatlan politikai vagy üzleti befolyás alatt.

A jelentés kiemeli, hogy ez a probléma különösen jellemzi Kelet-, Közép- és Dél-Európát. Míg Kelet- és Közép-Európában a jelentés szerint ez leginkább a kormányközeli oligarchák médiatulajdonlásának, illetve a kormányzati reklámköltések egyenlőtlen eloszlásának köszönhető, addig Dél-Európában a hagyományosan erős pártpolitikai befolyásolást emeli ki az anyag.

A teljes jelentés angolul itt található.