Hajnalban az egész országból megfigyelhető volt az úgynevezett NLC, vagyis az éjszakai világító felhő. A hvg.hu fotóriportere, Veres Viktor Budapest felett örökítette meg a jelenséget.
A csapadékos helyszíneken a rázendíthet a szél és előfordulhat jég is.
Bár egyelőre nem az Apple neve jut először az eszébe annak, aki a mesterséges intelligenciáról hall, kétség se lehet afelől, hogy Cupertinóban is nagy erőkkel foglalkoznak a divatos technológiával. Mint kiderült, egyfajta egyveleg áll a mögött, ahogyan az Apple eszközei kezelik majd a gépi algoritmusokat.
A Washingtoni Egyetem tudósai nemrég kezdték el tesztelni azt a gépet, ami az óceán sórészecskéivel fecskendezi be a felhőket, hogy azok több napfényt verjenek vissza.
Amikor a Hold bekerül a Nap és a Föld közé, a napfogyatkozást érintő területek felett mintha eltűnnének a gomolyfelhők. Holland kutatók számítógépes szimuláció segítségével találtak egy lehetséges magyarázatot a jelenségre.
Egy japán játékfejlesztő éveken át tárolt érzékeny adatokat úgy, hogy azokhoz egy link birtokában bárki hozzáférhetett. Mutatjuk, miért tanulságos eset ez, és hogyan előzhet meg egy hasonló esetet a saját adatai viszonylatában.
Az adatvédelemre fókuszáló svájci Proton cég végpontok között titkosított felhőalapú tárhelyét a windowsos gépek használói mellett a macesek is elérhetik, illetve minden okostelefonos platformhoz is van hozzá alkalmazás.
Ma már könnyen elérhetők a különböző mesterségesintelligencia-modellek, azonban ezek mind távoli szervereken, azaz felhőben dolgoznak. Az Apple viszont forradalmi áttörést sejtet azzal, hogy közvetlenül az iPhone-ba zárná a MI-t.
Míg Európa a mesterséges intelligencia szabályozásában, az Egyesült Államok a fejlesztésében jár élen. A népszerű modellek, szolgáltatások szinte mindegyike Amerikából jön, ám aki alaposabban körbenéz, a világ minden táján találhat ígéretes, érdekes megoldásokat.
Nem mondható szokatlannak, ha egy óriásvállalat bepanaszolja a másikat. Hol a Microsoft a Google-t, hol az Apple a HTC-t, hol a Spotify az Apple-t, és még sorolhatnánk. Most éppen a Google szemét szúrja a Microsoft felhőszolgáltatása, pontosabban az azzal kapcsolatos szabályzata.
A jövő év legnagyobb feladata, hogy a felhőinfrastruktúrában érdekeltek – a szolgáltatóktól kezdve a szabályozó hatóságokig – összefogva világosabbá tegyék a vállalati szektor és a közszféra szereplőinek, milyen szabályok mentén játszhatnak Európában.
„Reméljük, hogy amit elértünk a Coviddal szemben, azt meg fogjuk tudni csinálni a rák ellen is” – mondta a Las Vegasban zajló re:Invent 2023 konferencián Lidia Fonseca, a Pfizer technológiai igazgatója. Az eseményen a rákkezelésben fontos technológiák is előkerültek. Szó esett az otthoni kemoterápiáról is.
Nemrégiben megkongatták a vészharangot: japán kutatók a felhőkben is találtak mikroműanyagokat. Azt pedig, hogy ez komoly problémát jelent, most kínai kutatások is megerősítették.
Az O'Reilly's Cloud Adoption riportja szerint már 2021-ben a vállalkozások több mint 90%-a használt vagy tervezett bevezetni valamilyen formában felhőszolgáltatásokat (ez az arány a nagyvállalatok között 94%), a piac pedig 2028-ra 1251 milliárd dollárosra nő. A cégek nem véletlenül lépnek gyorsan: a felhő kiszámíthatóbb, nagyobb profitot generál, megbízhatóbb és biztonságosabb, mint a saját – úgynevezett on-premise – megoldások. Ráadásul, akik érzékeny adatokkal dolgoznak vagy éppen a belső működésük szempontjából fontos, hogy ne kerüljenek a dolgaik publikus felhőbe, azok ma már privát, hibrid, sőt, több felhőt is egyesítő megoldásokat is igénybe vehetnek.
Akár szervizbe visszük a telefonunkat, akár új készüléket veszünk, a meglévő adatok elvesztése nem mondható irreális forgatókönyvnek. Ennek zökkenőmentessége érdekében a Samsung globálisan bevezette az ideiglenesen korlátlan tárhellyel igénybe vehető biztonsági mentést.
Független, európai és csak az Európai Unióban elérhető felhőszolgáltatást indít az Amazon Web Services (AWS).
A Microsoft Silica üveglapon egyszerre fér el 1,75 millió zeneszám és 3500 film – mind kiváló minőségben.
Az érettebb digitális gondolkodású vállalatok már felismerték, hogy az adatközponti szolgáltatás már nem csak a nagyobb cégek kiváltsága. A Telekom szakértőjével, Olejnyik Zsanett szenior szolgáltatás portfóliómenedzserrel beszélgettünk arról, milyen előnyei vannak – legyen szó bármilyen méretű cégről – ha a helyben üzemeltetett hardver helyett egy kiszervezett adatközponti szolgáltatást vesz valaki igénybe.
Számos veszélyt rejthet, hogy már a felhőkben is mikroműanyagokra bukkantak japán kutatók – ez ugyanis a szennyezés mind könnyebb terjedéséhez vezethet, és még az üvegházhatású gázok kialakulásában is szerepük lehet.
