Egyhangúlag fejezték ki egyet nem értésüket a felsőoktatási törvény előterjesztésében szereplő átsorolás rendjét szigorító szabályokkal a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) tagönkormányzatai.
A bajor tartományi kormány megkétszerezné a budapesti Andrássy Egyetem támogatását.
A HÖOK a felsőoktatási államtitkárhoz fordult, mert sok diák nehéz helyzetbe került, mert hetek óta nem kapta meg a Klebelsberg-ösztöndíjat.
Trollkodik a kormány a megszüntetésre ítélt szakok gazdáival? Nem tudni, mindenesetre az egyetemeket 11 órakor tájékoztatták arról, hogy 14 órára új koncepciót várnak az eredetileg megszüntetni kívánt nemzetközi tanulmányok képzés átalakításáról.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatási államtitkársága szerint okafogyottá váltak a diáktüntetések, mert teljes mértékben megvalósul az egyetemi autonómia és a szabad szakválasztás, ahogyan eddig is.
Több mint ezren tüntettek a kormány legújabb felsőoktatási átalakítása és több szak megszüntetésének terve ellen. A diákok és oktatók az emberminisztérium elől átvonultak a bezárásra ítélt Raoul Wallenberg iskola elé, ahol szolidaritásukat fejezték ki.
Újra tüntettek a hallgatók szerda este: az Emmi Szalay utcai székházánál kezdtek, ahol beszédek hangzottak el, majd szolidaritásképpen átvonultak a Ludovika térre a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskolához. A tüntetők ultimátumot adtak a kormánynak: ha hétfőig nem hozzák nyilvánosságra a hatástanulmányokat, és nem vonják vissza a felsőoktatási koncepciót, újabb tüntetések jönnek.
Nyilatkozatban tiltakoztak az ELTE BTK szabad bölcsész alapképzés filmes szakirányának megszüntetése ellen a diákok.
A Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülését követően pár szak esetében visszakozott a kormány, ám újabbak sorsa viszont ugyanúgy kérdéses, mint az egyeztetés előtt. A kabinet az egyetemi polgárok megosztására játszhat, miközben a szereplők számára nyilvánvaló, hogy a kormány(fő) szeszélye legközelebb az ő szakirányukat érintheti. Csendben változhat az egyetemek irányítása is, az intézmények gazdasági működtetéséért felelős kancellár és az egyetemi autonómiát megtestesítő rektor fölé bekerül a konzisztórium, amely túlzott befolyást szerezhet a rektor kontójára. A hallgatói képviseletek is visszaszorulnak.
Ma könnyebb lázadni, mint kilenc éve. Ez a kormány pozitív változásokat indított el – akarata ellenére.
Palkovics László a Népszabadságnak arról beszélt, egyelőre csak egy tervezet az, amely megszüntetné a társadalomtudományi és nemzetközi alapszakokat.
Nagyon komoly bevételkiesést szenvedhet el az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara – legalább is ez derül ki a felsőoktatási törvény módosításának tervezetéből, amelyet az Átlátszó Oktatás szerzett meg. A portál szerint a rektorok jogkörén át a szakok listájáig rengeteg változásra lehet számítani.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint elszomorító, hogy a felsőoktatási képzésekről folyó szakmai tárgyalásokba ismét beavatkozik a pártpolitika, és a hallgatók teljes félrevezetésével olyan demonstrációk szervezését gerjeszti, melyek ellehetetleníthetik a higgadt párbeszédet – ez olvasható a felsőoktatási államtitkárság hétfői közleményében. Azt is írták: „egyetlen szak megszüntetése sem eldöntött kérdés”.
Hétfő estére hallgatói fórumot szerveztek az ELTE Társadalomtudományi Karának diákjai, akik attól tartanak, hogy a szakmegszüntetések az egész kar létét fenyegetik. Állítólag az oktatók is támogatják kezdeményezésüket. Ötből két szakot bezárna a kormány a karon, ha elfogadják a pénteken nyilvánosságra hozott koncepciót.
Nem nagyon akaródzik a felsőoktatásba jelentkezőknek a kormány által preferált területeken továbbtanulniuk.
Az Emmi által készített szakjegyzék tervezete szerint a kommunikáció szak csak a felsőoktatási szakképzésben szűnik meg, alap- és mesterképzésben marad. Megszüntetik a nemzetközi tanulmányok alapképzést, a logisztikai menedzsmentet pedig ellátásilánc-menedzsmentnek nevezik át. Néhány szakot kivezetnek a mérnöki alapképzésből is. A kormány májusban tárgyal az új felsőoktatási szakjegyzékről.
Nem a kormány tervei szerint választanak képzést a felsőoktatásba igyekvő diákok – írja a HVG e heti száma.
A magyar vállalatvezetők kevésnek tartják a diplomások számát – főleg mérnöki területen van jelentős szakemberhiány. Ráadásul hiába jó az akadémikus tudásuk, a gyakorlati ismeretek nem megfelelőek, hiányzik a problémamegoldó képesség és az önbizalom is. Ráadásul a „jó és keresett” diplomával rendelkezők 20 százaléka néhány éven belül külföldön vállal munkát.
Létezik egy magyar oldal, melyen az egyetemi, főiskolai hallgatók szabadon mondhatják el véleményüket tanáraikról. A MarkMyProfessoron fordul a kocka, a diákok osztályoznak az oktatók meg tűrnek: vannak, akiket inspirálnak az őszinte visszajelzések, de az is előfordul, hogy kiborulnak az igazságtalannak vélt kritikától. Mivel módszertanilag az oldal értékelhetetlen, az iskolák nem figyelnek oda rá, az általuk alkalmazott oktatói véleményezői rendszer viszont nem igazán működik.
A hazai felsőoktatási intézményekbe 105 616-an szeretnének bejutni, 559-cel kevesebben, mint 2014-ben.
