Az egyetemek kormány alá rendelése, a felsőoktatási autonómia megszűnése, 36 milliárd forint kivonása, az államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkentése - egyebek között ezeket tartalmazza a felsőoktatási koncepció legújabb tervezete, amelyet szerdai számában ismertet a Népszabadság.
A turizmus átadta sokéves elsőségét a gazdálkodási és menedzsment szaknak a nappali tagozatos, államilag támogatott képzésre jelentkezők által választottak listáján.
A jövőben a tervek szerint csak nyelvvizsga birtokában jelentkezhetnek főiskolára vagy egyetemre a diákok; az iskolai képzés keretei között megszerezhetnék a nyelvvizsga-bizonyítványt is - közölte az oktatási államtitkárság a hamarosan elkészülő nyelvoktatási stratégia kapcsán kedden az MTI-vel.
A műszaki és a természettudományos képzésre jelentkezők számának emelkedése érdekében a készülő felső- és közoktatási törvényt úgy alakítják ki, hogy ezek a képzések keresettebbek legyenek - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az InfoRádióban.
Este nyolc órakor hozzák nyilvánosságra az idei felvételi ponthatárokat: 141 ezer, egyetemre vagy főiskolára jelentkező diák sorsa dől el. A hvg.hu ez alkalomból kora este speciális címlappal készül, és élőben közvetíti az eseményeket. Kövesse nyomon a ponthatárok kihirdetését percről percre!
Nyolc teljesen új alapszak, mesterszak, szakirányú továbbképzés és felsőfokú szakképzés indul a következő tanévben.
Nőtt az érdeklődés a felsőfokú szakképzés iránt, a felsőoktatás egészét tekintve viszont alig nőtt a felvételizők száma.
Az oktatási államtitkár szerint a kormány fokozatosan emeli a műszaki és természettudományos képzésben részt vevők számát.
Egy hét múlva, július 21-én határozzák meg az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, amelyeket a www.felvi.hu oldalon és a sajtó útján hoznak nyilvánosságra. Az idén csaknem 141 ezren adtak be felvételi kérelmet, államilag támogatott képzésben 53 450-en tanulhatnak majd.
További korszerűsítési munkálatokat végeznek el a nyári oktatási szünetben a Budapesti Corvinus Egyetem épületeiben, valamint megújulnak a gyakorlati oktatóhelyek; a fejlesztések révén évi 50 millió forinttal csökkenhetnek a működési költségek.
Első alkalommal rendezi meg a Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE); a július 10-től 18-ig tartó programokra Erdélyből, Kárpátaljáról, a Felvidékről és a Délvidékről érkeznek magyar ajkú fiatalok.
Nincs diplomás túlképzés, a munkaerőpiac igényei nem mennek szembe a magyar felsőoktatással, és a bolognai rendszer bevezetése sem volt hiba – állítják az Eduline által megkérdezett oktatási szakértők, akik szerint a kormány jelenlegi oktatáspolitikája olyan tévhitekre épül, amelyek alapjaiban rengethetik meg a még működő rendszert.
Négy rektor utasította vissza a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöki posztját, illetve a jelöltséget, így kis híján elnök nélkül maradt a magyar felsőoktatás szakmai és érdekvédelmi fóruma.
Több mint 1 millió 300 ezer dollárt, vagyis 240 millió forintot keres évente a legjobban fizetett egyetemi rektor az Egyesült Államokban, bár az állami felsőoktatási intézmények vezetői még mindig nem kapnak olyan magas fizetést, mint a magán-, az alapítványi és az egyházi egyetemek, főiskolák rektorai.
Július 7-ig változtathatnak a jelentkezési lapon feltüntetett alap- és mesterszakok sorrendjén a felsőoktatásba jelentkezők.
A szeptemberben induló tanévre is várják a hátrányos helyzetű hallgatókat segítő mentorok jelentkezését a felsőoktatásban, a programra még két napig, július 1-jéig lehet pályázni.
Amikor a magyar konzervatív jobboldal kilencven évvel ezelőtt Trianonra történelmi perspektívában adott választ, világosan fogalmazott és cselekedett: az elvesztett nemzetrészek híján a nemzeti megmaradás stratégiája csak a szellemi-kulturális értékőrzés, megerősödés lehet. E mögött teljes politikai támogatás volt, amivel a kiművelt emberfők Széchenyi István, Eötvös József, Eötvös Loránd fémjelezte örökségét a magyar konzervatív-liberális hagyomány fő elemévé tették. Olyannyira erős volt ennek hatása, hogy évtizedeken át, a kommunista hatalomátvételtől sem zavartatva, a magyar nemzeti identitás elidegeníthetetlen alkotóelemévé vált a tudományos-oktatási kiválóság és kreativitás toposza a közvéleményben is.
Még nem dőlt el, hogy valóban átnevezik-e a Pécsi Tudományegyetemet, az azonban biztos, hogy a kormány által május elején bejelentett, felsőoktatási intézményeket érintő, egyelőre csak tervezett átszervezéseket követően néhány intézmény neve megváltozhat.
Az utóbbi évtizedben bármelyik kormány tervezte a költségvetési kiadások csökkentését, első dolga volt, hogy a felsőoktatás és az egészségügy pénzeihez nyúljon hozzá. Mindez a Semmelweis Egyetem rektorát joggal zavarja, hiszen a régi „SOTE” utódja nemcsak az egyik kiemelt fontosságú magyar felsőoktatási intézmény, hanem a hazai orvosképzés fő bázisa. Tulassay Tivadar a Gutmann Fórumon, a privátbank által szervezett előadáson és háttérbeszélgetésen elemezte a magyarországi felsőoktatás és az egészségügy helyzetét.
A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) megmaradásának fontosságát és eddig elért eredményeit hangoztatja kedd reggel közzétett stratégiai nyilatkozatában az intézmény rektora, valamint stratégiai és fejlesztési igazgatója.
