#feminizmus

A határ, amelyet már nem lehet átlépni

A lengyel tiltakozás fő üzenete nem pozitív, és nem cuki. Ha az abortuszról beszélünk, nem úri hóbortról vagy könnyelmű szeszélyről esik szó, hanem kényszerről, válsághelyzetről és nők életéről.




Puzsér: „A feminizmusnak így sosincs vége. Fel vannak szabadulva a nők”

A szexuális forradalomnak köszönhetően a család ma már elégtelen intézmény a szociális háló megteremtésére, sőt ma már nyugodtan beszélhetünk róla múlt időben. A család megdőlni látszó hagyománya helyett valami egészen másra, egészen újra lenne szükség – fogalmazta meg véleményét a két szókimondó szerző, Bihari Viktória és Puzsér Róbert a Feldmár Intézet Nő és Férfi, avagy széthullott nemi szerepek a XXI. században című rendezvény. Ott jártunk.


Vége a hamis tökéletesség fetisizmusának: jönnek a duci Barbie-k

Közel 57 év után a Barbie babát gyártó cég úgy döntött: szó szerint új arcot ad a márkának. Az amerikai Mattel belátta, hogy az oly sokat csodált és szidott „tökéletes” szőke plasztiklány életképtelen teste ma már inkább a márka hátrányára válik. Ettől még a klasszikus Barbie nem tűnik el, de a cég három új testalkatú babával erősít, de a bőr-, a haj- és a szemszínek is változatosabbak lesznek.


„A nőnek teljes élete nyomorult”

Mit jelentett nőnek lenni a századfordulón? Milyennek látjuk ezt mai szemmel, és milyennek látták ők maguk a harcukat, győzelmeiket és elbukásaikat? A dualizmus felső- és középosztálybeli asszonyainak ellentmondásos, ma azonban egyesek szemében talán még irigylésre méltónak is tűnő mindennapjait bemutató kötet, A budapesti úrinő magánélete olyan világba kalauzol el minket, ahonnan visszatérve, a mai magyar közéletet is másképpen lehet értelmezni.



40 felett lesz a magyar nőkből feminista

A Világgazdasági Fórum legfrissebb jelentése is megerősíti: világszerte még mindig komoly problémákat okoz az üvegplafon jelensége, ami leginkább abban érhető tetten, hogy a nők fizetése világviszonylatban csupán 2133-ra érheti utol a férfiakét. A magyar férfiak és a magyar nők fizetése közt jelenleg 18,4 százalék a különbség. – Ám ennek ellensúlyozására ma sorra alakulnak azok a kezdeményezések és szervezetek a magyar üzleti életben, amelyek a női vezetők egyenjogúságáért tesznek.


Itt az igazi üvegplafon: a nők számára még mindig utolérhetetlen a férfiak fizetése

A feminizmus körüli parázs viták közepette talán abban mutatkozik a legnagyobb egyetértés, hogy a férfiak és a nők keresete közti különbségeket minél előbb fel kell számolni. A Világgazdasági Fórum legújabb jelentése szerint lesz dolguk a bérek rendezésért síkra szállóknak, mert amennyiben a mai trendek folytatódnak, a nők fizetése világviszonylatban csupán 2133-ra érheti utol a férfiakét. Magyarországon jelenleg 18,4 százalék a különbség.


Lázadó csajok, belevaló asszonyok – a nő nem csak mosogat

Sok évtizednyi száműzetés után egyre több esélyt kapnak Hollywoodban a női rendezők, mind nagyobb figyelmet kap a filmiparban az egyenjogúság kérdése, és minden eddiginél több feminista témájú film készül. A csendes, rendes, kiszolgáló feleség szerepek helyett is több erős női karaktert láthatunk a moziban – most összeszedtünk tíz olyan feminista alkotást, ami még olyan időkben készült, amikor ez egyáltalán nem volt trend a filmgyártásban.



Ma már a Barbie baba is feminista

Változnak az idők, és egyesek szerint mára olyan mértéket öltött a feminizmus a nyugati világban, mint még soha. Utoljára talán csak a hatvanas években kapott ekkora figyelmet a nemek közti egyenlőség kérdése. A Barbie babákat gyártó cég, a Mattel is megérezte az idők szavát, és a termék arculatának erőteljes átszabásába kezdett. A Barbie baba ma már távolról sem az az elkényeztetett, vásárlásmániás, nyaralós lány, aki a kilencvenes években volt, sőt, egy okos nő, aki mer nagyot álmodni, és álmait meg is valósítja.


"A nők ma leginkább egymásnak akarnak megfelelni"

A nagy egyenjogúsítás közepette a reprodukción túl már nem is igazán látjuk a nő és a férfi közti különbségeket - véli a nemrég megjelent Anyátlan nemzedék kötet két szerzője. C. Molnár Emma és Hidas Judit szerint azért találkozunk egyre törékenyebb párkapcsolatokkal, mert a mai világ a szerepek tekintetében nem tud újat mutatni a nőknek, s ők inkább a régi szerepek sokaságát próbálják felvenni. Ezek azonban így megvalósíthatatlanok. Lehet-e egy férfi boldog a mosogatástól? Miért járnak közösen pisilni a nők? Mennyiben mutat negatív példát a Szex és New York sorozat?


„Mindenkinek meg kellene halnia, ha elmúlt 40?”

Miért félünk az idősektől? Miért a nőket szorítjuk korlátok közé? A hollywoodi dívák már régóta napirendre tették az úgynevezett ageism problémáját, ám Európában még csak most kezdjük kapiskálni, hogy túl sok fenntartással kezeljük a különböző korosztályokat.


TGM: Miért vagyunk feministák?

Ha hagyomány, hogy a férfiak vannak fölül, és a nők vannak alul, akkor ez a természetes – és akkor azok, akik ennek az ellenkezőjét hirdetik, szétzúzzák „a civilizációnkat”, nem értik az ösztönélet mélységeit, megfosztanak bennünket a „madonna és ribanc” romantikájától.


„Nem érzem magam elnyomva” – Mozgalom indult a modern feminizmus ellen

„Nem kérek a modern feminizmusból, mert az egyéni erőfeszítést tisztelem, nem érzem magam elnyomva, továbbá nem akarom, hogy a fiúk szinte bocsánatot kérjenek a saját nemükért, pár megkeseredett ember áldozat-szindrómája miatt.” – Ez, és ehhez hasonló vélemények is olvashatók a 2013 nyarán indult Nők a feminizmus ellen című blogon, ami mára igazi antifeminista mozgalommá nőtte ki magát.


„Liberális tanár vagyok és rettegek liberális diákjaimtól”

A politikai korrektség egyik legaktuálisabb trendje a „megrázó tartalomra” való figyelmeztetés, amely a nemi erőszakot elszenvedettek védelméből indult ki, mára viszont egyesek az irodalmi kánont is átírnák a nevében. Miközben az USA-ban nagy vita van az egyéni traumák kölcsönös tiszteletben tartásán alapuló (ön)korlátozásról, nehéz megmondani, mikor vetődik fel hasonló Magyarországon.