Enyedi Ildikó nagyszabású regényadaptációja a külföldi partnerek bevonására, a Barcelona futballcsapatában legendává váló Kubala Lászlóról szóló dokumentumfilm pedig a forgatókönyv véglegesítésére kapott támogatást.
A Filmalap saját szervezésű, 17 filmes szakterületet érintő, ingyenes képzés sorozatot indít – az első képzésre, melynek fókuszában a filmmarketing áll, pár nap alatt több mint kétszázan jelentkeztek.
A Filmalapnál még nem jelentkeztek a készítők, de a producer megerősítette.
A Guerilla című mozi lesz a rövidfilmjeivel rangos fesztiválokat megjárt Kárpáti György Mór első egész estés rendezése.
A Hetedik alabárdos című mozi az első alkotás, ami a Filmalap Inkubátor Programjából kikerült – és máris menő fesztiválon debütál.
Nagy Zsolt főszereplésével készül a 70-es évek Magyarországán játszódó Drakulics elvtárs, az Isteni műszak rendezőjétől.
Orbán Viktorral kölcsönösen tisztelik egymást, a Tv2-t jövőre egy szintre hozzák az RTL Klubbal, azok a filmesek pedig, akik felveszik az állami támogatást, igenis fogják be a szájukat – a munkásságára büszke filmügyi kormánybiztos interjút adott Schmidt Mária Figyelőjének.
Ha minden állami pénzzel gazdálkodó szervezet olyan jól működne, mint a Filmalap, még csodálatosabb hely lenne Magyarország – állítja az egyik legismertebb hazai filmproducer de hiába lépett nagyon jó útra, a kormány segítsége nélkül nem gyógyítható hosszútávon a magyar film. A Kincsem sikere szerinte azt mutatja, hogy jöhetnek a könnyed történelmi mozik, a Toldi-film pedig még mindig nem halott ügy.
A Tiszta szívvel már a világ 35 területén hódít, de a Kincsem, A martfűi rém és az 1945 iránt is nagy a nemzetközi érdeklődés.
Mélység és fogyaszthatóság – első filmjével, a Brazilokkal a két érték közötti egyensúlyra törekszik M. Kiss Csaba, aki hosszú éveken át érlelt tervét váltja valóra a vígjátékkal. Néhány éve azt hitte, a szubjektív riportokra már nincs is igény, a műfaj halott, de most úgy érzi a megvásárolt médiumok ellenére még van remény, hogy értéket lehessen alkotni. A jelenleg a Hír TV-nél dolgozó riporter szerint most inkább a ketrecbe zárt majmokon röhögünk, és félünk megélni a valós érzelmeinket.
A hatvanas évek óta nem készült ilyen látványos történelmi film Magyarországon, még ha a Kincsem nem is a tényszerűséget, hanem a szórakoztatást állítja középpontjába. Minden hibája ellenére egy szerethető közönségfilmet rendezett Herendi Gábor, a két főszereplőt, Nagy Ervint és Petrik Andreát pedig élvezet nézni a nagyvásznon. Az is adjon egy esélyt a filmnek, aki megijedt az előzetesektől – azokba ugyanis sikerült az összes kínos jelenetet belesűríteni.
Herendi Gábor a Valami Amerika-filmekkel és a Magyar vándorral összesen több mint egymillió nézőt vonzott a moziba, most a 3 milliárd forintból készült Kincsem jövő heti premierjére készül. A rendező elmesélte, mi köze Guy Ritchie-nek a Kincsemhez, hogyan került Fluor-dal a 19. századi történetbe, és hogy mi lesz a Valami Amerika 3-mal. Interjú.
A Filmalap-érával átlátható korszak köszöntött be a hazai filmgyártásban, amelyben a művészfilmesek is megfelelő összegből dolgozhatnak, és szabadon alkothatnak, az utóbbi években így a komoly nemzetközi elismerések is rendszeresek. A drágább közönségfilmek szereposztásába és végső vágásába azonban már a kormánybiztos is beleszól – olvasható az e heti HVG-ben.
Egy márciusban esedékes filmforgatás miatt Andy Vajna és Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezetője fordult az Emmihez – írja az Index.
A filmügyi kormánybiztos a Kossuth Rádióban fürdött kicsit a filmek hozta díjesőben, és fejtette ki gondolatait múltról, jelenről és a jövő nyárról. Azt is elmondta, hogy a Saul fia történelmi film.
Idén már 5 éves lesz a Filmalap, és a sok nemzetközi díj egyre inkább alátámasztja a Vajna-rendszer hatását. A kinyírt Filmszemlét viszont nem sikerült megidézni: a Magyar Filmhét leginkább csak a már kifutott filmek pótlására jó. A fesztivál zárásaként kiosztják a Magyar Filmdíjakat, mi viszont már most kihirdetjük a 2016 óta megjelent legjobb magyar filmeknek járó Arany Toldi győzteseit.
Az év bulifilmje – ígérik az alkotók a beharangozóban.
Nagypál Orsi első nagyjátékfilmjére 317 millió forintot kapott a Filmalaptól – a Nyitva című vígjáték a nyitott kapcsolatok bonyolult világát járja körbe.
A martfűi rém, Tiszta szívvel, #Sohavégetnemérős – többek közt ezek filmek vannak versenyben a február 26. és március 5. között rendezett Magyar Filmhét díjaiért.
1915-ben bemutatott magyar némafilm került elő az amszterdami EYE Filmmuseumban. A munkászubbony című alkotás az egyik legrégebbi fennmaradt magyar játékfilm, egyben a korszak színész sztárjának, Hegedűs Gyulának egyetlen fennmaradt filmje.
