Bodnár Zsolt
Bodnár Zsolt

A hatvanas évek óta nem készült ilyen látványos történelmi film Magyarországon, még ha a Kincsem nem is a tényszerűséget, hanem a szórakoztatást állítja középpontjába. Minden hibája ellenére egy szerethető közönségfilmet rendezett Herendi Gábor, a két főszereplőt, Nagy Ervint és Petrik Andreát pedig élvezet nézni a nagyvásznon. Az is adjon egy esélyt a filmnek, aki megijedt az előzetesektől – azokba ugyanis sikerült az összes kínos jelenetet belesűríteni.

Kincsem, Pappa pia, Budapest noir. Andy Vajna ezt a három filmet nevezi meg újra meg újra, mint a magyar közönségfilm feltámadásának első hírnökeit. Ha minden a tervek szerint halad, akkor az év végére lehet egy minden ízében jó közönségfilmünk is, a Gárdos Éva-féle Budapest noir esetében, hiszen a Csupó Gábor hazarángatásáért felelős Pappa pia már most bűzlik a bukástól, Herendi Gábor Kincsem című filmje pedig nagyjából azt hozta, amit vártunk tőle: egy olyan szerethető történetet, amit annak ellenére érdemes megnézni a moziban, hogy a magyar film kiirthatatlan gyengeségeit nem tudta teljesen levetkőzni.

A film létrejötte már óriási dolog: milliárdos nagyságrendű költségvetésből elég ritkán készülnek itthon filmek, és amikor mégis, akkor olyanok lesznek belőle, mint a botrányosan rossz Hídember (1,8 milliárdból egymilliárd volt az állami támogatás) vagy az ambiciózus, de valamiért mégsem működő Sorstalanság (a kb. 2,5 milliárd fele volt közpénz). A Kincsem azonban minden eddiginél többet, 2 milliárd 78 millió forintot kapott immár a Filmalaptól, és összesen 3 milliárd forintból készülhetett. Ez természetesen óriási összeg, de ne feledjük, ez 10 millió dollárt jelent, ami hollywoodi mércével még mindig aprópénz – hogy csak a nagy lovas történelmi moziknál maradjunk, a Seabiscuit-film (Vágta) 87 millió dollárból, a Spielberg-féle Hadak útján pedig 66 millióból készült.

Nagy Ervin a Kincsemet játszó hat ló egyikével
©

„Ennek a pénznek ott kell látszania a vásznon, ez pedig az én felelősségem” – mondta nekünk Herendi Gábor, aki rendezőként és társíróként is jegyzi a filmet. Nem is húznám nagyon a szót: látszik. Kosztümös filmekben, pláne ilyen történelmi távlatban, nem vagyunk túl produktívak, mondjuk úgy a hatvanas évek óta (és most az ilyen szakrakoronás borzalmakat helyezzük végleg a filmtörténet szemétdombjára), ezért is olyan jó látni, hogy mindenféle amatörizmus nélkül sikerült visszaadni a 19. századi környezetet, a díszletek legkisebb részleteitől az órákon át készülő frizurákig és az előkelő jelmezekig.

De ennyit az anyagiakról, mert Herendi Gábor filmje pont hogy nem erről szól: azért tudjuk megbocsátani minden apró, idegesítő, magyarfilmes hibáját, mert ennek a sztorinak végre szíve van, és – egészen a kissé kaotikus fináléig – tényleg úgy viselkedik, mint egy romantikus kalandfilm: hiába látjuk előre, hová vezet a történet, drukkolunk a lónak és szorítunk a főszereplőkért is.

Szimpatikus húzás volt az is, ahogy Herendi, és az eredeti forgatókönyv írója, Hegedűs Bálint (Liza, a rókatündér; Parkoló) szembement a várakozásokkal, és a Kincsem történetéből adódó manipulatív, egyenes film helyett egy helyenként stilizált (a plakátokról nem volt egyértelmű, de mégis működik a steampunk-vonal), a történelmi tényeket – nagyon helyesen – szabadon kezelő közönségfilmet csinált. Végül is nem dokumentumfilmre kapott ennyi pénzt, így még az olyan direkt anakronizmusok is beleférnek, mint a lájkolás szó használata, a Mizu-dalrészlet éneklése vagy a korabeli fényképezőgéppel történő szelfizés. Hogy ez mennyire vicces, az más téma, de belefér.

Nagy Ervin és Petrik Andrea
©

Annak sem kell megijedni, aki a túlzottan hollywoodi történetmeséléstől fél. Igaz, hogy Herenditől sosem állt távol a szentimentalizmus, de itt már csak a nagyon magyar háttér miatt sem lesz túl idegen a film: bár nagy politikai megfejtésekbe nem megy bele, azért szépen felfesti a Monarchia viszonyrendszerét, a cár előtt meghajló Ferenc Józseffel, és a neki behódoló főurakkal együtt. Igaz, minél több politikai szereplő tűnik fel a filmben, annál kevésbé érthető, miért nem próbált meg mégis valami közéleti mondanivalót megfogalmazni.

A Kincsem története 1849-ben, a szabadságharc leverését követően indul, amikor Otto von Oettingen osztrák főnemest (Gáspár Tibor) küldik egy árulónak titulált magyar, Blaskovich Bertalan letartóztatására. Mivel a férfi nem adja magát, Von Oettingen kénytelen a fia, Ernő szeme láttára kivégezni a szabadságharcost. A báró így lányával, Klarával együtt beköltözik a Blaskovich-kastélyba, Ernőt pedig kisemmizve küldik el onnan.

A fonalat 25 évvel később vesszük fel: a megemberesedett Ernő (Nagy Ervin) azóta sem tett szert különösebb vagyonra, és édesapja halálán sem tudott igazán túllendülni, ellenben a nőkkel igencsak megtalálta a közös hangot. Grófságát már csak nevében őrzi, kölcsönökből él, nem igazán talál értelmet az életében – amíg meg nem jelenik az életében Kincsem, a látszólag semmirekellő kanca.

Balsai Móni és Nagy Ervin
©

Ernő minden pénzét feláldozza, hogy bajnokot faragjon a Von Oettingen-családtól megszerzett lóból – Kincsem így, ha nem is a főszereplője, de a fő mozgatórugója a történetnek, ugyanis egyszerre képviseli a reményt, a Blaskovich-fiú bosszúját, és nagy szerepe van a Klarával (Petrik Andrea) kialakuló szerelmi szálban is.

A lóverseny-jeleneteket nemhiába várta annyira a közönség (legalábbis a Kincsem Facebook-oldalára írt kommentek alapján), a versenyek dramaturgiai fontossága mellett képileg is odatették magukat az alkotók. Szatmári Péter operatőr (Tímár-filmek; Womb – Méh; Liza, a rókatündér) és a munkáját segítő Gulyás Buda olyan elánnal vetették bele magukat a vérre menő verseny közepébe, hogy azt a világ bármely pontján megirigyelnék (a lovak közé csaptak, mondanám, ha a lovas szóviccek nem lennének önkéntes tiltólistán). Igaz, a későbbiekben kissé túlhasználják az elsőre még lenyűgöző elemeket, és 2017-ben a lassított felvételekkel már tényleg csínján kell bánni.

Így is van azért min bosszankodni a film alatt. A Magyar vándor legkínosabb jeleneteit idéző hiphop-bál, a filmen hamisan hangzó, túlírt párbeszédek és egyes színészek színpadias, a lazára vett történet ívét megtörő jelenléte még mindig olyan dolgok, amelyek utólag kis semmiségnek tűnnek, de a jelenidejű filmélményt alaposan el tudják rontani hosszú percekre. A CGI merész használata is dicséretes, csak éppen ez még tényleg nem az a büdzsé, amelyből olyan korabeli látványvilágot lehetne létrehozni digitálisan, ami nem tűnik ki a valós környezetből.

Petrik Andrea
©

Azon pedig mostantól tilos károgni, hogy nincsenek jó filmszínészeink. A Testről és lélekről után két héttel újabb olyan magyar szerelmi történet került a mozikba, ahol nincs más lehetősége a nézőnek, mint drukkolni a főszereplőknek. Ha az utóbbi időben elég egysíkú macsó- vagy suttyószerepeket is kapott Nagy Ervin, a Kincsemben bizonyítja, hogy a nőcsábászt, a hősszerelmest, a megtört férfit és a magabiztos nemest is egyformán profin tudja hozni. Persze mit sem ért volna a romantika, ha nincs mellette egy legalább ugyanolyan képességekkel megáldott partner: Petrik Andrea az Utóéletben mutatott lazaságából semmit sem veszített, ráadásul egy olyan intelligens és humoros női karaktert kapott, amilyet még ritkán látni mozifőszerepben.

A Kincsem tehát, ha nem is eget rengető megoldás a magyar film összes problémájára, egy tökéletes prototípusa a jövő hazai közönségfilmjeinek – de ami a jelen szempontjából még fontosabb: egy abszolút mozivászonra illő történet. Ha nem is lesz akkora siker, mint mondjuk a Valami Amerika, az biztos, hogy a jegyárat senki nem fogja visszakövetelni.

A Kincsem március 16-tól kerül a mozikba országszerte.

Herendi Gábor és a Kincsem: A 3 milliárdnak látszania kell a vásznon

Herendi Gábor a Valami Amerika-filmekkel és a Magyar vándorral összesen több mint egymillió nézőt vonzott a moziba, most a 3 milliárd forintból készült Kincsem jövő heti premierjére készül. A rendező elmesélte, mi köze Guy Ritchie-nek a Kincsemhez, hogyan került Fluor-dal a 19. századi történetbe, és hogy mi lesz a Valami Amerika 3-mal.

Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Dzsudzsák most már Rossinál is kezdő

Dzsudzsák most már Rossinál is kezdő

Itt megtekintheti Orbán Viktor mai meccsnéző partnereit

Itt megtekintheti Orbán Viktor mai meccsnéző partnereit

A magas árak és a korrupció miatt vonultak utcára Bulgáriában

A magas árak és a korrupció miatt vonultak utcára Bulgáriában

Eső- és pénzhiány: nem kapták meg az előleget, nagy bajba kerültek a gazdák

Eső- és pénzhiány: nem kapták meg az előleget, nagy bajba kerültek a gazdák

Pár ezer forinttal és vízforralóval csábítaná magához az állami áramszolgáltató az E.ON ügyfeleit

Pár ezer forinttal és vízforralóval csábítaná magához az állami áramszolgáltató az E.ON ügyfeleit

Fotók jöttek a kispesti balesetről, egy nőt gázoltak halálra

Fotók jöttek a kispesti balesetről, egy nőt gázoltak halálra