Az átlagos fizetési határidő tavaly ugyan valamelyest csökkent, ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy javulna a fizetési fegyelem. Sokkal inkább jellemző, hogy az elhúzódó nehéz gazdasági helyzetben a cégek inkább rövidebb fizetési határidőket szabnak meg, ezzel próbálják ugyanis likviditási helyzetüket javítani.
Hiába szerepel a kormányprogramban a helyzet javításának célja, szakértők szerint egyre nagyobb a körbetartozás mértéke - közölte az InfoRádió. A kormány törvényalkotási programja szerint áprilisban nyújt be törvényjavaslatot a lánctartozások csökkentése érdekében.
Az idén a számláik 53 százalékát fizetik ki időben a cégek, míg egy évvel korábban csupán 50 százalékát - írta a Napi Gazdaság szerdán a Dun & Bradstreet (D&B) üzleti információ szolgáltató adatai alapján.
Tegnap meghozott parlamenti döntésével maximalizálta a fizetési határidőket az Európai Unió, így a cégeknek egymás számláit legkésőbb 30 nap, illetve bizonyos feltételek teljesülése esetén 60 nap alatt kell kiegyenlíteniük.
Az elmúlt fél évben 9 százalékról 16 százalékra nőtt a 90 napot maghaladó fizetési határidők aránya, az átlagos fizetési késedelem pedig már a 110 napot is meghaladja; a tendencia azt mutatja, hogy a finanszírozást a bankok helyett kényszerből a beszállítók vállalják, amíg bírják - közölte a követeléskezeléssel foglalkozó Direktinfo.
Folyamatosan csökken az átlagos fizetési határidő – állítja a Dun and Bradstreet Hungária Kft. a „Fizetési tapasztalatok (DunTrade) elnevezésű program alapján összeállított jelentése.
