Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Tegnap meghozott parlamenti döntésével maximalizálta a fizetési határidőket az Európai Unió, így a cégeknek egymás számláit legkésőbb 30 nap, illetve bizonyos feltételek teljesülése esetén 60 nap alatt kell kiegyenlíteniük.
Az Atradius Hitelbiztosító 22 országra és közel 4000 cégre kiterjedő felmérése szerint a nemzetközi vállalkozások 46 százaléka saját üzletére nézve pozitív hatásokat remél az új EU-direktívától. Vannak azonban olyan országok, ahol nem hisznek a csodákban, a német vállalkozásoknak például csak a 34 százaléka bizakodó.
A pénzügyi válság hatására egyre több késedelmes fizetéssel szembesültek a vállalkozások az elmúlt két évben szerte a világon. Ennek visszaszorítására az Európai Parlament új törvényjavaslatot szavazott meg tegnap, amely 30, illetve számos feltétel teljesülése esetén 60 napban maximalizálja a vállalatok közötti, valamint az állami intézmények és magáncégek közötti fizetési határidőket. A rendelkezés elsősorban a KKV szektor védelmét hivatott szolgálni.
Az Atradius által megkérdezett vállalkozások 46 százaléka szerint jót tesz majd az üzletmenetnek az Európai Parlament által tegnap elfogadott jogi változtatás, a gazdálkodó társaságok egynegyede pedig kifejezetten negatív következményektől tart. A szkeptikus németek 43 százaléka pedig egyenesen értelmetlennek tartja az új szabályozást. Ennek az az oka, hogy a német vállalkozások már ma is sokkal rövidebb határidőket szabnak meg. A németek közel egyharmada ezért attól tart, hogy ügyfeleik eztán az új EU-irányvonalra hivatkozva a fizetési határidő meghosszabbítására fognak törekedni.
A hitelbiztosító adatai alapján az új irányvonal támogatottsága szektorok szerint a feldolgozóipari cégek között a legmagasabb arányú, 58 százalék, ha pedig a vállalkozás nagysága a szempont, akkor a közép- és nagyvállalatok a legnagyobb támogatók, ahol a megkérdezettek 54 százaléka ért egyet az EU-szabályozással.
Nemzetközi összehasonlításban a nagyobb cégek (54 százalék) és az ipari üzemek (58 százalék) derűlátóbban néznek az új EU-irányvonal elébe, mint a kisebb cégek és a pénzügyi és szolgáltató vállalkozások. A megkérdezett nemzetközi vállalkozások 46 százaléka saját üzletére nézve pozitív hatásokat remél az új direktívától, a német vállalkozások közül azonban csak 34 százalék bizakodó. A legoptimistábbak a spanyol vállalkozások (64 százalék), őket a britek (61 százalék) és az olaszok (59 százalék) követik.
Azonban a válaszadók 42 százaléka gondolja úgy, hogy nem sokat változtat a helyzeten a direktíva életbe lépése, ugyanis ők már alkalmazzák a 30 napos fizetési határidőt bizonyos partnereikkel szemben. Ugyanakkor Olaszországban és Spanyolországban, ahol általában hosszabb fizetési határidőket kötnek ki, a válaszolók 64 és 59 százaléka várja a jelenlegi helyzet nagymértékű javulását az új szabályok életbelépésétől. Meg kell jegyezni, hogy ebben a két országban a számlák felének fizetési határideje meghaladja a 60 napot, míg egynegyede a 90 napos lejáratot, ami a legmagasabb arányokat a leghosszabb fizetési határidőket jelent az EU-ban.
Ugyancsak magas arányban támogatják a direktívát, az EU-t egyik kiemelt exportpiacának tekintő Kínában és az Egyesült Királyságban, ahol a megkérdezettek válaszadók 69 illetve 61 százaléka szerint előnyös lehet az új szabályozás. A felmérésben egyetlen olyan ország volt, Dánia, ahol a válaszolók nagyobb része mondta azt, hogy nem várja a helyzet javulását (34 százalék), mint azt, hogy előnyös lehet a rendelet (28 százalék).
„A fizetési határidők törvényben történő rögzítése nem garantálja automatikusan, hogy a cégek be is tartják ezeket. Valójában még mindig a helyes hitelkezelési gyakorlat szavatolja, hogy a partnerek tartsák magukat a megállapodásokhoz” – fogalmazott Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral. A fejlesztők most is abban reménykedtek, hogy az állam kisegíti őket, Peking azonban csalódást keltett. A kínaiak igazi problémáját azonban semmilyen tőkeinjekció nem tudná megoldani.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”