Az MSZP három ponttal egészítené ki a kormány munkahelyvédelmi programját: növelné a szakképzés támogatását, a felnőttképzést a munkaerőpiac igényeihez igazítaná, és a hátrányos helyzetű kistérségeket is kedvezményben részesítené.
A hosszú távú gazdasági növekedést megduplázni képes, az évtized végéig az Európai Unióban akár teljes foglalkoztatottsághoz vezető tervet terjeszt a csütörtök-pénteki EU-csúcsértekezlet elé az európai munkaadói csúcsszervezet, a BusinessEurope.
A GKI felmérése szerint bizonyos ágazatokban alig van felvétel, ettől függetlenül az emberek kevésbé félnek a munkanélküliségtől.
Az Adótanácsadók Országos Egyesülete szerint a magas munkáltatói közterhek, a minimálbér, az elvárt béremelés, valamint a jelentős adminisztráció, együttesen akadályozzák a foglalkoztatás bővítését a mikro- és kisvállalkozásoknál.
Békés megyében 67 kis- és közepes vállalkozás 687,4 millió forintot nyert foglalkoztatás bővítésre és munkahelymegőrzésre a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból, a nyertes pályázóknak személyesen adta át az értesítést a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője, Erdős Norbert és a megyei munkaügyi központ igazgatója, Nagy Ágnes csütörtökön Békéscsabán.
Az alapvető jogok biztosa szerint a hajléktalan emberek foglalkoztatási modellje elviekben működőképes, ám valójában mégsem eredményes, a hatékonysága nehezen bizonyítható.
Komoly önellentmondásra utal, hogy miközben Orbán Viktor többször kiáll a minimálbér további emelése mellett, a Nemzetgazdasági Minisztérium már a pályakezdők bérminimumának csökkentését tervezi. A miniszterelnök ráadásul egy járulékcsökkentést is bevetne a készülő, radikális intézkedésekből összeállított gazdasági intézkedéscsomagban. A két tervnek azonban a jelenlegi költségvetési helyzetben nincs sok realitása, és egyelőre a kormányfő által emlegetett "további emelés" reálértéken még a minimálbér csökkenését is jelentheti.
A május végi határidőig ezerötszázan regisztráltak a közszférából elbocsátottak továbbfoglalkoztatását segítő Karrier Híd programba; egyharmaduk már el is helyezkedett - tudatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénteken.
A következő egy évben a hazai kkv-szektorban nem várható jelentős létszámbővítés, igaz, leépítés sem. A középvállalkozások közülükcsaknem minden harmadik tervezi növelni alkalmazottainak számát. Továbbra is a lojalitás, az elkötelezettség a legfontosabb kritérium a kkv-k számára, minden más egyéb tényezőt - például a végzettséget vagy a fizetési igényt - megelőzve.
A dán kormány kedden reformprogramot terjesztett elő a foglalkoztatottság és a gazdasági növekedés ösztönzésére, miközben fenntartják a költségvetési szigort.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fontosnak tartja, hogy a nőket érintő foglalkoztatási ügyekben a társadalom, a civil szféra és a szakemberek véleményét, javaslatait is megismerhesse, ezért már működik a noifoglalkoztatas@ngm.gov.hu elektronikus levélcím, ahova június 1-jéig lehet a témához tett hozzászólásokat küldeni - közölte a NGM.
A Jobbik a magyar gazdaság erősítése érdekében szakmai egyeztetésre szólítja fel a kormányt, és egyben felajánlja segítségét egy új, a gazdaság élénkítését szolgáló program megalkotásához.
A közép-kelet európai gazdasági szakemberek arra számítanak, hogy a térség országaiban tovább csökken a foglalkoztatottság, a kormányok pedig túlköltekeznek.
A politikusoknak köszönhetjük, hogy hazánk - ellentétben versenytársainkkal - máig nem nyerte vissza a rendszerváltás óta elvesztett egymillió munkahelyet. A magyar döntéshozó ugyanis évtizedek óta kedveli a szakmai tudással ellentétes, rövid távú politikai haszonnal kecsegtető megoldásokat. Még az sem zavarja, ha a munkanélküliség látványos csökkentésére hozott intézkedések idővel a foglalkoztatást is csökkentik.
Átfogó európai uniós foglalkoztatási előterjesztés-csomagot készít az Európai Bizottság a következő hetekben - jelentette be Andor László kedden Brüsszelben. A foglalkoztatásért, szociálpolitikáért és a társadalmi befogadásért felelős biztos azt mondta, hogy a javaslatok középpontjában a munkahelyteremtő növekedés áll. Az unióban a tavaly kibontakozni látszó gazdasági élénkülés megtorpant ugyanis, a tagországok nem számíthatnak arra, hogy a fellendülés automatikusan munkahelyeket hoz létre.
Jóllehet a munkanélküliségi ráta gyorsabban nőtt a várnál, az elemzők pozitív fejleménynek tartják, hogy az aktívak száma nőtt, és úgy vélték, nyárra, kora őszre ismét 11 százalék alatt lesz a munkanélküliség.
Az Európai Unióban csökkent, Magyarországon azonban nőtt a foglalkoztatottak száma tavaly az utolsó negyedévben.
Másfél milliárd forint uniós támogatásból alakíthatják ki a munkaadók azt a munkarendet, amelyben mindenki jól érzi magát.
Bár 40 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma egy év alatt, a munkanélküliség aránya továbbra sem csökkent. A fiatalok esetében, a 15-24 éves korosztályban tovább csökkent a foglalkoztatás aránya is.
Ritka borúlátók a magyarországi vállalkozások: újabb elbocsátási hullámra készülnek – főleg a nagyvállalatok –, a beruházási aktivitás várhatóan tovább gyengül és a bevételi kilátások is nagyon vékonyak.
