Kettős játékot játszik a kormány a minimálbérrel

Kétértelmű játékba kezdett a kormány a minimálbérrel: a gazdasági konzultációt hirdető plakátokon azt üzeni, „tovább kell emelni a minimálbért”, a miniszterelnök pedig ezt erősítve egy héten belül a rádióban, a televízióban és egy konferencián is kiállt a kötelező bérminimum emelése mellett.

Eközben a Nemzetgazdasági Minisztérium éppen hogy csökkentené a pályakezdők minimálbérét azzal az érvvel, hogy a több európai országban is meghonosított rendszerrel sikerült javítani a fiatalok foglalkoztatását. Ebből úgy tűnik, a kormány – az idei drasztikus, 18 százalékos minimálbéremeléssel szemben – ezúttal nem hagyja figyelmen kívül a foglalkoztatáspolitikai szakértők és üzleti szereplők által sokat emlegetett összefüggést: az alacsonyabb bérminumum jó eséllyel növeli a foglalkoztatottak számát, a magasabb viszont csökkenti, mert drágább a munkáltatóknak.

Mindezt a miniszterelnök is elmondta az MTV-nek adott múlt heti interjújában, ugyanakkor mégis kiáll az emelés mellett, álláspontja mellett nagyjából egyetlen érvet hozva fel eddig, miszerint nincs tudomása „olyan európai uniós országról, ahol a minimálbér alacsonyabb lenne, mint Magyarországon”.

Alacsony-e a magyar minimálbér?

Rákeresve az európa uniós minimálbérekre viszonylag gyorsan kiderül, a miniszterelnök tévedett: több olyan ország is van, ahol alacsonyabb a minimálbér, mint Magyarországon. Az Eurostat év eleji adatai szerint Magyarországon 296 euró a minimálbér (ez a 93 ezer forintos kötelező bérminimum 314 forint körüli euróárfolyamon számolva, ami mostanában inkább 310 euróra jön ki). Ennél azonban több helyen is jóval alacsonyabb a legkisebb kötelező bér, például a balti államokban, Romániában és Bulgáriában.

Európai minimálbérek 2012-ben (Nagyobb méretért kattintson)

Eurostat

A visegrádi országok minimálbére viszont a miénknél valamivel magasabb: Szlovákiában mintegy 10, Csehországban 5, Lengyelországban 14 százalékkal. Magyarország tehát a minimálbér szintjét tekintve lemarad ezektől az országoktól (mint ahogyan például az egy főre jutó GDP-jét tekintve is lemarad tőlük), a munkáltatók bérköltségeiben azonban megelőzi őket. Ugyanis az adóék (a munkabért terhelő adó- és járulékteher) Magyarországon kiemelkedően magas, Európa élvonalába tartozik.

Emiatt a minimálbér emelése a nemzetközi versenyképességünk felől nézve akkor „nem jelentene gondot”, ha közben a munkáltatói járulékok ugyanolyan mértékben csökkennének, mint a minimálbér nő – véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Sokba kerül a járulékcsökkentés

Orbán Viktor azonban a minimálbér emelésével párhuzamosan csökkentené a társadalombiztosítási járulékokat is, vagyis az idén életbe lépett adótörvényváltozások pontos szóhasználatával a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, amit a munkáltatók dolgozóik bruttó bére után fizetnek. A Takarékbank elemzője szerint a minimálbéremeléssel és a járulékcsökkentéssel a kormány azt szeretné elérni, hogy az alacsony keresetűek zsebében több pénz maradjon, de közben a munkáltatók költségei ne nőjenek.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a miniszterelnök konkrétan mekkora járulékcsökkentésre gondol, de a terveket „radikális intézkedésekként” írta le interjúiban. Mielőtt azonban az új gazdasági intézkedéscsomaggal előállna a kormány, megvárja a nemzeti konzultációs válaszokat, a görög választásokat és a június 22-i brüsszeli döntést a Magyarországnak járó kohéziós támogatások felfüggesztésének feloldásáról.

APEH

Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk és elérjük a környező országok járulékszintjét, 3-5 százalékot kellene csökkenteni. De egy jelentősebbnek mondható, 5 százalékpontos járulékcsökkentés körülbelül 300 milliárd forintos bevételkieséssel járna, és ehhez hozzáadódnának még azok a minimálbéremelés miatt keletkező többletkiadások, többek között meg kellene emelni a gyermekgondozási támogatást vagy a rehabilitációs jutattást is.

Abban több, a hvg.hu által megkérdezett elemző is egyetértett, hogy egy jelentős minimálbéremelés és járulékcsökkentés még sokáig nem reális opció a költségvetés helyzete és az európai adósságválság miatt. Idén és jövőre ugyanis közel 2 ezer millárd forintos megszorítást kell végrehajtania a kormánynak, és nem teheti meg, hogy újabb lyukat üssön a költségvetésen. Jövőre 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycélt kell teljesítenünk, Brüsszel pedig eddig 2,7 százalékos teljesülést lát ebből, vagyis még legalább 150 milliárd forinttal rosszabbul áll a büdzsé, mint az unió elvárná. Nem is beszélve a tervezett kiigazító lépések esetleges felpuhulásáról vagy meghiúsulásáról, ami könnyen megtörténhet, ha a kormánynak nem sikerül időre bevezetnie például a jelentős költségvetési bevétellel kecsegtető eleketronikus útdíjat, vagy nem tudja tovább csökkenteni a gyógyszerkassza kiadásait. Érdemes megjegyezni, a kormány a 20-30 milliárd forintos többletbevétel miatt idén megemelte a munkavállalók egészségbiztosítási járulékát.

Mire van mozgástér?

A Takarékbank elemzője szerint ahhoz, hogy a régiós átlagra csökkentsük a járulékszintet, cserébe csökkenteni kellene az állami kiadásokat, például le lehetne faragni a nyugdíjakból. Más vélemények szerint egy 3 százalékpontos járulékcsökkentés legfeljebb úgy lenne végrehajtható jövőre, ha a jelenleg bérkompenzációra félretett 180 milliárd forintos költségvetési keretet erre fordítaná a kormány.

Egy ennek megfelelő minimálbéremelés azonban azt jelentené, hogy jóval kevesebbel nőne a bérminimum, mint az infláció (a konvergenciaprogram szerint 2013-ra a kormány 4,2 százalékos pénzromlásra számít), vagyis reálértéken a minimálbér csökkenne. Igaz, annak, ami mellett a miniszterelnök eddig kiállt, hogy tovább kell emelni a minimálbért, egy ekkora nominális emelés is megfelelne.

Amennyiben a kormány csak ennyit emelne, akkor megfelelne az OECD februári tanácsainak, mely szerint az idei jelentős emelés után biztosítani kellene, hogy a minimálbéremelés ne haladja meg az infláció mértékét. Azt egyébként, hogy a kormány időnként hallgat az OECD-re, az is mutatja, hogy a szervezet februárban a minimálbér differenciálását javasolta, aminek egyik eleme lehet a pályakezdők minimálbérének csökkentése. (Ez a leggyakoribb differenciálás az EU27-ben) Az OECD 2005-ben egyébként már a minimálbér terület alapú differenciálását is javasolta – ezt az eszközt Európában eddig nem igazán alkalmazták. Ott szokott szóba kerülni, ahol a bérek és az árszínvonalak területileg jelentősen szóródnak. Az OECD szerint a bérek és a szociális segélyek terület alapú differenciálása Magyarországon segíthetné az elmaradott régiók felzárkózását és a földrajzi mobilitás növekedését, mint ahogy arra a Budapest Intézet egyik 2009-es tanulmánya is rámutatott.

Előszeretettel emelnek

A tervezett emelés mértékét illetően óvatos jósolgatásra int, hogy a kormány idén is meglépett már egy drasztikus minimálbéremelést, hogy kompenzálja az adóváltozások negatív hatásait az alacsony keresetűeknél. A másik óvatosságra intő érv, hogy az Orbán-kormány nemcsak most, de a kétezres évek elején is előszeretettel nyúlt a radikális minimálbéremelés eszközéhez.

Ennek egyes szakértők szerint az a pozitív hatása, hogy az alacsony keresetűeknek jobban megéri dolgozni, például segély vagy közmunka helyett. Csakhogy a 2001–2002. évi minimálbér-emelések utólagos hatásvizsgálatai szerint a munkakínálat emelkedésére nem volt érdemi hatása, a munkaintenzív ágazatokban viszont egyértelműen csökkentette a foglalkoztatást – írja Köllő János a Budapest Intézet és az MTA Közgazdaságtudományi Intézet A foglalkoztatáspolitika két évtizede című tanulmánykötetében. Vagyis az akkori minimálbéremelés rövidlátó és káros intézkedésnek bizonyult, mint ahhoz a foglalkoztatáspolitika elmúlt két évtizedében már hozzászokhattunk.

Emellett az is klasszikus érv a minimálbéremelés mellett, hogy sokak szerint fehérítő hatása lehet. Magyar sajátosság ugyanis, hogy a cégek minimálbérre jelentik be a dolgozóikat, az afeletti jövedelmeiket pedig feketén fizetik ki. Emiatt a magasabb minimálbérszint növeli a cégek járulékfizetési mértékét. A Magyar Nemzeti Bank egy 2007-es tanulmányában azt találta, hogy körülbelül 300 ezerrel több minimálbéren bejelentett munkavállaló lehet, mint arra a bérek eloszlása alapján számítani lehetne. Erre azonban többek szerint nem megfelelő megoldás a minimálbéremelés, ugyanis a problémát inkább az adóellenőrzés szigorításával és a béreltitkolásra ösztönző szabályok alakításával kellene megoldani.