Ma még elsősorban maghasadásra támaszkodnak az atomerőművek a villamos energia előállításánál, azonban egy másik jóval hatékonyabb módszer, a magfúzió is kezd lassan kilépni a kísérleti szakaszából. Abban, hogy mihamarabb teljes értékű megoldássá váljon, a mesterséges intelligenciának lehet nagy szerepe.
Zöld utat kapott a brit projekt, a nyártól kezdheti meg működését a Sunrise nevű AI-alapú szuperszámítógép. Ez lesz a világ legerősebb olyan egysége, ami kifejezetten a fúziós energiára összpontosít.
Az amerikai Aurora nevű szuperszámítógép a világ egyik legnehezebb mérnöki problémáját segíthet megoldani.
Aiden Macmillan alig nyolcéves volt, amikor először olvasott a magfúzióról, azóta dolgozik saját demonstrációs projektjén.
Német kutatóknak sikerült hélium-3 ionokat generálniuk egy fúziós erőműben, ami nemcsak a fúziós energia előállításához, de a világegyetem jobb megismeréséhez is közelebb vihet.
A fúzió és a hasadás előnyeit egyesítő hibrid erőmű építését tűzte ki célul Kína, mely az ország várakozásai szerint az évtized végére már működésbe is léphet.
Amerikai kutatók két olyan megoldást javasolnak a fúziós reaktorok kialakítására, ami segíthet megóvni őket a rendkívül magas hőmérséklet káros hatásaitól.
Amerikai kutatóknak egy újfajta speciális mágnes segítségével sikerült olyan erős mágneses teret létrehozniuk, ami a legerősebb agyszkennelő MRI-gépen is túltesz.
Francia és amerikai kutatók kísérlete alapján úgy tűnik, életképes megoldás lehet egy fúziós reaktorban volfrámot használni. Mindez újabb lépéssel vitte közelebb az emberiséget a korlátlan energiához.
Újabb rekordot ért el a dél-koreai KSTAR kísérleti fúziós reaktor. Üzemeltetőinek célja, hogy 2026-ra sikerüljön a mostaninál is háromszor jobb eredményt elérni.
Négy évtizedek dolgoznak az oxfordshire-i Joint European Torus nevű erőmű szakemberei azon, hogy közelebb kerüljön a világ a fúziós energia gyakorlati előnyeihez. Ez a létesítmény azonban ebben többé már nem segíthet.
A Joint European Torus (JET), a világ egyik legnagyobb fúziós berendezése megdöntötte az egy plazmakisülésben megtermelt fúziós energia világrekordját.
A napokban felavatták az európai és japán összefogásban Nakában épített JT-60SA kísérleti fúziós berendezést, amelyben egy magyar fejlesztésű intelligens kamerarendszer segíti a fúziós folyamatok megértését, ezen keresztül láthatták a kutatók az első plazmát – közölte a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN).
Néhány napja megismételték a tavaly decemberi tudományos áttörést, mely a fúzió formájában egyszer majd elhozhatja a korlátlan tiszta energiát is.
Igencsak bátor vállalást tett a Helion nevű vállalat: már 2028-tól fúziós energiát szállítanának a Microsoftnak, noha jelenleg még nem érték el ezt a célt, a legújabb reaktoruk is épül, és még a hatósági engedélyeket is be kell hogy szerezzék.
A kínai fúziós erőműben sikerült új rekordot felállítani. Bár más országok tudósainak már sikerült hosszabb ideig működtetniük az erőművet, a kínaiak szerint a hangsúly a plazma minőségén van.
A brit Tokamak Energy bejelentette, hogy elkészült a Demo4 nevű mágnese, ami képes a fúziós erőműben keletkező plazmát kontrollálni.
A fúziós erőművek tiszta, biztonságos és viszonylag olcsó energiát termelnek majd, ám elterjedésükre a legújabb tudományos áttörés ellenére sem számíthatunk az évszázad dereka előtt.
Reményteli kísérleti eredményeket osztottak meg a világgal a fúziós energia előállításán dolgozó tudósok. A mostani kísérlet az elméleti részét igazolja annak, amit a tudósok gondoltak. A gyakorlat keményebb dió.
Történelmi bejelentést tett kedden délután az amerikai energiaügyi minisztérium: a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban a világon először sikerült elérni, hogy több energiát állítsanak elő fúzióval, mint amennyit használtak a folyamat beindításához. A jelentős tudományos áttörés nyomán komoly előrelépés várható a korlátlan tiszta energia és akár fegyverkezés terén is.
