szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Amerikai kutatók két olyan megoldást javasolnak a fúziós reaktorok kialakítására, ami segíthet megóvni őket a rendkívül magas hőmérséklet káros hatásaitól.

Régóta dolgoznak már azon a tudósok, hogy használni lehessen a fúziós erőműveket. Ha ez sikerül, akkor úgy lehetne gyakorlatilag korlátlan mennyiségű energiát termelni, hogy az sem károsanyag-kibocsátással, sem pedig radioaktív hulladékkal nem járna. Az elmúlt években több fontos mérföldkövet is sikerült elérni, most pedig egy újabbról számoltak be, ezúttal az amerikai kutatók.

Az Interesting Engineering beszámolója szerint az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Princetoni Plazmafizikai Laboratóriumában (PPPL) dolgozó tudósok azon dolgoznak, hogy kitalálják, miként kezeljék a fúziós reaktorban keletkező intenzív hőt. Ennek eredményeként készítették el az úgynevezett lítiumgőz-barlangot, valamint egy porózus réteget az erőmű falán. Mindkettő arra hivatott, hogy megvédje a szerkezetet a szélsőséges hőmérséklettől.

A kutatók most azt vizsgálták meg, hogy hová érdemes tenni a lítiumgőz-barlangot, hogy az a legjobb hatékonysággal kezelje a hőt. A számítógépes szimulációknak köszönhetően arra jutottak, hogy azt a tokamak – vagyis a fánk alakú fúziós reaktor – aljának közelébe kellene telepíteni. A barlang lényegében úgy vezeti el a felesleges hőt a plazmától, hogy hatással lenne magára a reakcióra, amivel egyébként az energiát lehet generálni.

Bekapcsolták a kísérleti fúziós reaktort, minden eddiginél erősebb mágneses tér jött létre

Amerikai kutatóknak egy újfajta speciális mágnes segítségével sikerült olyan erős mágneses teret létrehozniuk, ami a legerősebb agyszkennelő MRI-gépen is túltesz.

A szakemberek úgy vélik, hogy a barlang kulcsfontosságú biztosítékként van jelen a reaktor működésében, mert felfogja a rendkívüli hőt, mielőtt az elérné a reaktor falát. A tokamakokat nem véletlenül szokták mesterséges Napként emlegetni, a reakció során ugyanis 100 milliói Celsius-fok van a belsejében.

A PPPL kutatóinak másik ötlete, hogy a reaktor belső falát porózussá kell tenni. Ennek köszönhetően a folyékony lítium a reaktor falának azon pontjára vándorolna, ahol a legnagyobb a hőterhelés, így hatékonyan tudja hűteni azt.

A szakemberek szerint a fenti két megoldás segíthet abban, hogy az emberiség közelebb jusson a vágyott korlátlan energiához.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!