Az ukrán–orosz háború kezdete óta ismét nő Magyarországon a szénhidrogén-kitermelés. A hazai olaj csepp a tengerben, földgázból viszont az ország közel önellátó lehetne a fogyasztás lefaragásával.
Komoly földtani kockázattal is járhat az, hogy Magyarország próbál függetlenedni az importált energiától, és helyben termeli ki a nyersanyagokat. Okozhat-e hosszú távon ez a törekvés erős földrengéseket, és egyáltalán, mennyire van kitéve az ország a természeti katasztrófának? Szakemberek segítségével vettük végig, hogy pontosan mi áll a hazai földrengésekről szóló hírek hátterében, hogyan értelmezzük a magnitúdó és a rengésfészek mélységére vonatkozó értékeket és arra is kerestük a választ, hogy miért érezzük azt, hogy hirtelen megsokszorozódott a földmozgások száma.
Ilyen apróságok derülnek ki az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciáján, melyet Egyiptomban tartanak.
Amióta Moszkva a gázcsap elzárásával fenyegeti Európát, háttérbe szorulnak a környezetvédelmi szempontok, mert földgázra nagyon nagy szükség van. Németországban, ahol pedig a Zöldek kormányon vannak, engedélyeztek egy fúrást egy természetvédelmi terület közelében.
A Békés megyei Nyékpuszta nem hagyományos földgázmező további kutatását, fejlesztését célzó Corvinus projektet kiemelt beruházássá nyilvánították. Az első lefúrt kút már jövő év elején termelésbe állhat.
A kormány egy évvel tovább tartja fenn a különleges földgázkészletet, miközben felgyorsítják a gázkitermelést.
Történelmi megállapodást kötött a két állam, amely 1948 óta hadiállapotban áll egymással, de az USA közvetítésével most egyezségre jutottak.
