Valóban emberi tevékenység áll a Békés megyei földrengések hátterében?
Komoly földtani kockázattal is járhat az, hogy Magyarország próbál függetlenedni az importált energiától, és helyben termeli ki a nyersanyagokat. Okozhat-e hosszú távon ez a törekvés erős földrengéseket, és egyáltalán, mennyire van kitéve az ország a természeti katasztrófának? Szakemberek segítségével vettük végig, hogy pontosan mi áll a hazai földrengésekről szóló hírek hátterében, hogyan értelmezzük a magnitúdó és a rengésfészek mélységére vonatkozó értékeket és arra is kerestük a választ, hogy miért érezzük azt, hogy hirtelen megsokszorozódott a földmozgások száma.
Az elmúlt hetekben feltűnően sok hír jelent meg arról, hogy földrengés rázta meg Magyarországot, ezeket jellemzően Békés megyében tapasztalták. Közöttük volt három 4-4,1 magnitúdójú, melyek kisebb károkat és a lakosságban ijedtséget okoztak, és amelyeket számos kisebb rengés követett. Bár a legtöbb földmozgás gyengének mondható, a lakosság számára nem is érezhető, sokakban aggodalmat kelt, hogy egyre gyakrabban tapasztalható a jelenség hazánkban, bizonyos szakemberek szerint pedig ezek hátterében emberi tevékenység állhat. Arról, hogy ezek a vélemények mennyire megalapozottak, és van-e okunk félni attól, hogy természeti katasztrófa rázza meg az országot, Dr. Győri Erzsébettel, az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium (KRSZO) munkatársával beszélgettünk.
Tényleg több a földrengés mostanában?
Számos oka van annak, hogy mostanában többször találkozunk magyar földrengésekről szóló hírekkel, de alapvetően nem arról van szó, hogy ezek száma számottevően megemelkedett volna. Egyrészt nem elhanyagolható a média és a gyors információáramlás szerepe, de talán még fontosabb szempont, hogy egyre több és pontosabb műszer áll a szakemberek rendelkezésére Magyarországon és külföldön egyaránt. Míg korábban egy 1-1,5-es magnitúdójú rengést még a tudományos megfigyelések se feltétlenül tudtak rögzíteni, ma már ezeket is ki tudják mutatni, de ebből a lakosság gyakorlatilag semmit nem érzékel. A múlt heti, Békés megyében kipattant földmozgások számát 100 darabra becsülik, Győri Erzsébet szerint ezeknek a többsége annyira gyenge volt, hogy csak töredékét érzékelték volna egy kevésbé sűrű állomáshálózattal, jelenleg ugyanis csak a KRSZO 45 mérőállomást működtet az országban.
A jelenség tudományos hátterében az is állhat, hogy a földrengések eloszlása nem egyenletes, vannak időszakok, amikor többször, máskor ritkábban keletkeznek, de ha hosszabb idő átlagát nézzük, akkor nem tapasztalható változás a gyakoriságukban. Attól tehát nem kell tartani, hogy mostantól kezdve állandóan földrengések lesznek Magyarországon, olyanok végképp nem, amiket akkor is észrevennénk, ha nem figyelnénk a híreket.
Találtak egy előjelet, pár perc helyett 2 órával előre jelezhetők lehetnek a földrengések
A GPS-technológiát hívnák segítségül francia kutatók, hogy korábban lehessen előre jelezni a földrengéseket, miután a mai jelzőrendszerek csupán perceket hagynak a felkészülésre.