Bár az izraeli gazdaság a várakozásoknál jobban teljesít a Hamász 2023. október 7-ei terrorakcióját követő háború időszakában, mindenki tudja, hogy a zsidó állam forrásai sem végtelenek, s ha tovább folytatódna a június közepe óta tartó összecsapása Iránnal, az súlyosan veszélyeztetné gazdaságát és hadserege védelmi képességeit.
Donald Trump amerikai elnök azt kérte II. Abdullah jordán királytól, hogy Jordánia fogadjon be több olyan palesztint, akik a Gázai övezetből menekültek el az izraeli támadások következtében.
A túszok elengedése feletti öröm aligha lesz tartós. Izrael folytathatja a háborút, a Hamász pedig újra toboroz, ami akadályokat állíthat az útba.
Izrael hosszabb katonai berendezkedésre készül a Gázai övezetben, hogy esélye se legyen az újraszerveződésre a Hamásznak, amelynek a szövetségesei is elfogytak.
A Biden-kormány egy 680 millió dolláros fegyvereladási csomaggal támogatja Izraelt, miközben életbe lépett az amerikai közvetítésű tűzszünet Libanon és Izrael, valamint a Hezbollah között.
Izraelben szokatlan módon háború közben menesztették a védelmi minisztert. Benjamin Netanjahu kormányfő így folytathatja a harcokat, és megmentheti a koalícióját a széteséstől.
Jahja Szinvar halála mérföldkő a gázai konfliktusban, de Izrael tovább folytatja ellenségei meggyengítését. A múlt tanulsága szerint viszont a Hamász túlélheti a vereséget.
Megroppanni látszik Irán elrettentő ereje, amit Izrael a várható ellencsapással ki is használhat. Kérdés, Teherán tovább keménykedik-e, és a hazardírozás megmenti-e a rendszert.
Izraelnek a Gázai övezetben a Hamászt megroppantani sikerült, de megsemmisíteni nem, politikai kiút viszont nem látszik, mert Benjamin Netanjahu kormánya még a lehetőségekről sem gondolkodik.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Izraelbe érkezett, hogy újabb erőfeszítéseket tegyen a gázai tűzszünet és a túszok szabadon bocsátása érdekében. Palesztin források szerint messze még a megállapodás.
Egyre közelebb kerül a háborúhoz Izrael és a libanoni Hezbollah, valamint Izrael és Irán, miután Izrael ellenségei likvidálásával újabb kockázatot vállalt. Közben a Hamász is válaszúthoz érkezett.
Néhány óra leforgása alatt célzott támadás áldozatává vált Teheránban a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanije és Bejrútban a Hezbollah magasrangú parancsnoka, Fuad Sukr. Hanije meglepő kiiktatása nagy pofon Irán számára is, de Izrael egyelőre nem vállalta a teheráni akciót, hanem csak a bejrútit. Az azonban biztos, hogy az akció aláásta a gázai tűzszüneti tárgyalásokat, és a kettős likvidálás jelentősen megnövelte egy regionális háború esélyét.
A hatóságok eddig csak egy áldozatot neveztek meg, azt sem tudni egyelőre, milyen körülmények között vesztették életüket a hadsereg katonái.
A segélyautókat ért újabb halálos izraeli katonai támadás a szállítmányok célba juttatásának teljes ellehetetlenüléséhez és általános éhínséghez vezethet a Gázai övezetben. Fordulópontot jelent az amerikai politikában, hogy Joe Biden amerikai elnök ultimátumot intézett Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőhöz. Nemzetközi segélyszervezetek a gázaiak szándékos kiéheztetésével vádolják az egyre jobban elszigetelődött Izraelt, amely viszont a Hamászt teszi felelőssé a humanitárius katasztrófáért.
Az amerikaiak kevéssel több mint harmada támogatja Izrael katonai fellépését a Gázai övezetben, ami jelentős csökkenés tavaly novemberhez képest, amikor még ötven százalékuk állt Izrael mögött.
Újabb fogolycseréről és segélyszállítmányokról tárgyalnak az izraeliek a palesztin terroristákkal.
Legalább 140-en meghaltak, és több mint 750-en megsérültek, amikor az izraeli hadsereg katonái tüzet nyitottak az élelmiszersegélyeket szállító teherautók körül tolongó polgári személyekre – állítja a gázai palesztin egészségügyi minisztérium. Szemtanúk szerint a katonák akkor kezdtek el lőni, amikor a palesztinok túl közel kerültek az izraeli harckocsikhoz és katonákhoz. A hadsereg közölte, vizsgálja az incidenst.
