Kiegyensúlyozottabb lett a gazdasági növekedés, már nem csak egy-két szektor miatt bővül a magyar GDP. A magyar növekedési szint ugyanakkor hosszabb távon nem fenntartható, az idei második negyedévben már lassulhat a magyar gazdaság bővülési üteme Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint. Az elemző kiemelte, hogy az állam erőteljesen jelen van a robusztus növekedésben, ám üdvösebb lenne, ha több teret hagyna a versenyszférának.
A KSH első, gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2014. I. negyedévében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ilyen tempójú növekedés nyolc éve nem volt, ez meghaladja az elemzői várakozásokat is.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai közölték, hogy az általuk használt növekedéskövető modell jelzése szerint az éves szintre számolt magyar gazdasági növekedés elvileg akár 4 százalékra is gyorsulhatott az idei első negyedévben.
Az elemzők éves összevetésben 0,2, márciushoz képest pedig 0,3 százalékos drágulást vártak. A szakértők éves átlagban 0,7 százalékos, év végére pedig 2 százalékos fogyasztói árindexszel kalkulálnak.
Közelebb áll a valósághoz az Európai Uniónak az idei magyar gazdasági növekedésre vonatkozó 2,3 százalékos előrejelzése, mint az OECD kedden nyilvánosságra hozott 2 százalékos prognózisa a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szerint.
Kisebb részét adja a világ összesített bruttó hazai termékének (GDP) a legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 34 tagállama.
Minden évben nő a betöltetlen informatikai álláshelyek száma, miközben egyre kevesebben választják ezt a szakirányt az egyetemeken. Pedig a területen jól teljesítők Magyarországon kereshetnék meg nyugati színvonalú bérüket, egy nyugati színvonalú munkahelyen.
E hónapban növekedett a Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó (GYIA) az előző év azonos időszakához képest. A növekedés 2 százalék körül stabilizálódott, a folyamatosan érkező makrogazdasági adatok alapján akár a kedvező meglepetéseket sem lehet kizárni.
A Raiffeisen Bank elemzői szerint a gazdaságpolitikában a választásokat követően sem lesz jelentős irányváltás, de prioritás marad, hogy az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradjon. Úgy gondolják, hogy áprilisban még jön egy 10 bázispontos kamatvágás, és elképzelhetőnek tartják, hogy ezután is következik még egy-két vágás.
Márciusban 55,36 milliárd euró adóbevétel keletkezett, ami minden eddigi márciusnál nagyobb összeg és 7,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés elsősorban a foglalkoztatottság bővülésére és a béremelésekre vezethető vissza.
Hasítani fog idén a magyar gazdaság, legalábbis az utóbbi évek teljesítményéhez képest mindenképpen – több független szervezet és a kormány prognózisa is ezt támasztja alá. Örömre azonban semmi ok, közgazdászok ugyanis már évek óta mondják, sőt az új kormány felállásáról szólva is ezt emelik ki igen előkelő helyen, hogy potenciális növekedésünk a 0 és 1 százalék közötti tartományban mozog, vagyis a jelenlegi gazdasági feltételrendszer mellett ennyit tudunk magunkból kipréselni. Az uniós – és régiós – átlaghoz így nem fogunk tudni felzárkózni.
Alig pár nap van hátra a választásokig, a kormányzó pártszövetség pedig a friss közvélemény-kutatási adatok szerint már most a zsebében érezheti a győzelmet. Mi várható a következő Orbán-kormánytól? Folytatódik a szabadságharcos retorika, a sok konfliktus, vagy konszolidáció következik? Mekkora gazdasági növekedés várható, illetve lesz-e beruházási fordulat? Elemzők, közgazdászok mondják el véleményüket, meglátásaikat, melyek többsége egyáltalán nem megnyugtató, ám vannak, akik látni vélik az alagút végén a fényt is.
Az életminőség helyzetéről közölt átfogó statisztikát az Európai Unió tagállamaira vonatkozóan az Eurostat. A listán Magyarország az utolsó helyek egyikén helyezkedik el több mutató tekintetében is. Nálunk csak a lettek, litvánok, bolgárok halnak korábban, Európa-szinten pedig senki sem rendelkezik kevesebb megtakarítással váratlan kiadás esetére, mint mi. Nem meglepő módon életminőségükkel a magyarok egyáltalán nem elégedettek.
A KSH adatai szerint a bevételek 2012-höz képest 6,1, a kiadások 6,4 százalékkal növekedtek 2013-ban.
A magyar kormány elküldte a tavalyi államháztartási adatokat az Európai Uniónak: a GDP 2,2 százaléka volt az államháztartás hiánya. Varga Mihály szerint ezzel Magyarország az Európai Unió "élmezőnyében szerepel", a kormány kedvezőtlenebb számokat prognosztizált.
A bruttó hazai termék várható növekedési ütemét erre az évre változatlanul 2,1 százalékra prognosztizálta a jegybank, a jövő évi prognózis 2,4 százalékról 2,5 százalékra javult.
Az elmúlt száz évben a gazdasági gondokra megvolt a megoldás: a stabil növekedés. De vajon mi oldja meg a közeljövő problémáit, ha a növekedés lelassul? Egyes közgazdászok szerint az új megoldás az erősebb újraelosztás lesz.
A Moody's pénteken stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Horvátország eddig sem befektetési ajánlású, "Ba1" szintű államkötvény-besorolásának kilátását.
Az NGM költségvetésért felelős helyettes államtitkára szerint a decemberben várható szokásos többletnek is köszönhetően, az idei év végén az éves hiány a tervezettnek megfelelően alakul, legalább is a kormány ezzel számol.
Van egy olyan állam a Földön, ahol nem a pénz hiánya, hanem a pénzbőség okoz problémákat. Norvégia feldolgozóiparát az ország olajvagyona komoly mértékben teszi versenyképtelenné a magas bérek miatt, a szűkebb esztendőkre félrerakott dollárok pallosként nehezednek az ország gazdaságára. A hatalmas vagyon ugyanakkor csábító is: a kormány különböző programokra költene belőle, ám kérdéses, hogy a beruházások nem fokoznák-e a versenyképesség erodálódását.
