László Csaba volt pénzügyminiszter szerint megvalósítható az egy számjegyű személyi jövedelemadó, ugyanis ha a kieső adóvebétel ellentételét meg lehet találni a kiadási vagy a bevételi oldalon, akkor onnantól kezdve már csak politikai elhatározás kérdése a bevezetés.

A KPMG szenior partnere a Napi Gazdaságnak adott interjújában a kiemelkedő első negyedéves GDP-adattal kapcsolatban azt mondta: a növekedési számban még mindig nagyon jelentős az üzleti szféra hozzájárulása. "A GDP meghatározó része az állami szféra és az uniós források által generált adat, tehát ha ezt a szintet lehet tovább növelni vagy szinten tartani, akkor fenntartható ez a pálya egy ideig" – fogalmazott.

Ahhoz, hogy garantáltan fenntartható legyen a növekedési pálya, szerint az üzleti szféra masszív beruházási tevékenységének elindítása szükséges, ám ennek a jeleit László még nem látja.

Stiller Ákos

Euróügyben szerinte Orbán Viktornak és Patai Mihálynak, a Magyar Bankszövetség elnökének is igaza van. (A kormányfő szerint inkább évtizedekben és nem években kell gondolkodni, ha az euróbevezetés dátumáról van szó, Patai Mihály szerint viszont vállalati szinten tulajdonképpen már tagja vagyunk az eurózónának – a szerk.)

"Euróügyben túl sok az érzelem, pedig ez egy kőkemény gazdasági kérdés. (...) Ha abból indulok ki, hogy Magyarországon a következő három-négy évtizedben is számítanunk kell egy-egy nagyobb válságra, akkor jól jöhet, hogy a forintot némi inflációs sokkért cserébe leértékelhetjük" – fogalmazott a volt pénzügyminiszter, aki szerint a másik oldalról viszont világosan látszik, hogy a forint egy komoly kockázat, hiszen mivel ilyen kis gazdaság áll mögötte, 30 milliárd eurós devizahiteltartalékot kell tartanunk.

Szerinte a magyar gazdaságnak és a társadalomnak is fontos érdeke az euró "ésszerű időn belüli" bevezetése, és ha jó feltételeket sikerül összehozni, akkor "akár két-három év múlva is" hasznos lenne, de rossz feltételekkel még 20 év múlva se csatlakozzunk az eurózónához.