#gyereknevelés





A legstabilabb kapcsolat - Milyen gyerekekből lesznek stressztűrő felnőttek?

Az utóbbi évtizedben zajló úgynevezett rezilienciakutatások azt vizsgálják, min múlik, hogy valaki a stressz után viszonylag rugalmasan visszanyerje „eredeti formáját”, rá jellemző és számára jól – vagy legalábbis megfelelően és kiegyensúlyozottan– működő lelkiállapotát. A kutatások válasza egyértelmű. Ez bizony – ez is! – a gyerekkoron múlik.





Anya etet - Az első ezer nap

Az élet legelején a megfelelő táp­lálás nemcsak a kisgyermek egész­sége miatt fontos, hanem azért is, mert az akkor rögzült szokások végigkísérik a felnőttkort.



Game over helyett next level - Csalási ciklusok

A családi élet olyan, mint egy számítógépes játék. Életszaka­szokra tagolódik, és minden szakaszban az a feladatunk, hogy megszerezzük azokat a készségeket, amelyekre a következő szakaszban szükségünk lesz. Ha nem szerezzük meg, akkor a játék visszadob egy szinttel korábbra. Ha végigmentünk az összes szinten, felvillan a képernyőn az elismerő jutalom: „küldetés teljesítve”.



Cukormáz nélkül - Szülővé válás

A szülőknek szóló maga­zinok idealisztikus képeinek hatására a köztudatban az él, hogy szülőnek lenni mindig csodálatos. Ám a legtöbb szülő megrémül, furdalja a lelkiis­meret, ha egy-egy nehéz nap után kimerült, szomorú vagy elkeseredett lesz. Az alábbiakban e korszak öt jellemzőjét mutatom be, és javaslatokkal is élek.


Hagyni vagy támogatni? - Hiedelmek a kamaszkorról

Ha a kamaszkor sérülékeny éveiben magukra hagyjuk a gyerekeket, azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük őket. Szükségük van ránk, és arra is, hogy elérhető közelségben maradjunk - mutat rá Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta és író Kamasznevelés dán módra című könyvében. Részlet.


Mekkora a jelentősége, ha egy gyerek tudatos?

A gyerekek a legtöbb esetben ösztönösen cselekednek. Vajon a tudatosságra születni kell, vagy tanulás útján érhető el? De a legfontosabb kérdés, hogy egy tudatos gyermeknek jobb élete lesz-e, mint az inkább ösztönösen működőnek?