Hogyan neveljünk egészséges, reziliens és magabiztos gyerekeket skandináv módra? - többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Linda Akeson McGurk Nincs olyan, hogy rossz idő című könyvében. Részlet.
Egy teljes genderkurzusra való anyag összegyűlt a kommentszekcióban.
Apró, lokális változásokat el tudunk érni, azok pedig idővel összeadódnak. Erre kell a gyerekeinket felkészíteni - javasolja Szél Dávid gyakorló pszichológus. Részlet a szerző Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben című könyvéből.
„A könyv tartalma alkalmas a nyugalom megzavarására, és a megnyugtatásra, mert feltöri a nevelés ki tudja milyen régi kövületeit” - írja Prof. Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus Szél Dávid Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben című könyvéről.
A nő nevetve mondta a tűzoltóknak, hogy nem kell segíteni a gyerek megnevelésében, már ő megverte.
Minden szülőtípus – de különösen a bántalmazó szülő – gyerekének nehéz felnőtté válni. Ehhez meg kell élnie, fel kell dolgoznia indulatait, meg kell bocsátania, felismerni szülei értékeit, és elfogadni a tényt, hogy apja, anyja az ő „elődje”, és gyermekként szülei is sokat szenvedtek - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Szeretettel sebezve című könyvében. Részlet.
Nyaralni gyerek nélkül a legkönnyebb, és jó eséllyel még pihentető is, vele együtt viszont olykor már feszegeti a nyaralásról alkotott szülői elképzeléseket, vágyakat - írja Szél Dávid Apapara című könyvében. Részlet.
A kamaszok általában már maguk szervezik a társasági eseményeket, bulikat, szigorúan meghúzva a baráti kör határait. Így nyilván lesznek olyanok, akik kimaradnak. Mit mondjon egy szülő, ha lánya lelombozódva közli, hogy minden barátnője megy egy buliba, őt azonban nem hívták meg?
A szülők meghatározó szerepet játszanak abban, hogyan viszonyul kamasz gyerekük a pénzhez. Ha kap egy fix „jövedelmet”, amelyről maga rendelkezhet, hamarabb megtanulja értékelni a pénzt, és megérti, hogy nem áll korlátlanul rendelkezésre.
A hordozás, akár szállítási eszközként, akár életformaként tekintünk rá, egy lehetőség, nem pedig kötelezettség. Nem lesz tőle senki se jobb szülő, mint ahogy nélküle se rosszabb - írja Apapara című könyvében Szél Dávid gyakorló pszichológus. Részlet.
Több kutatás is igazolta, hogy milyen sok kárt okoz a gyerekek fizikai büntetése.
Az egyszülős és a szegény családok gyerekei jártak a legrosszabbul.
A gyerekkorból a felnőttkorba való átmenet velejárója, ha egy kamasz cikinek gondolja a szüleit. Legjobb, ha ezt nem tekintjük személyes kritikának, csupán egy elkerülhetetlen fázisnak.
A tinédzsereket gyakrabban ragadják el szélsőséges érzelmek, mint a felnőtteket, és gyakran feketén-fehéren látják a világot. Ráadásul önállóan akarják irányítani az életüket. Ha úgy érzik, akadályozzuk őket, frusztrációjukat gyűlöletként élhetik meg.
Az első szerelem talán már általánosban utolérte gyermekünket. Serdülőként azonban még intenzívebben éli át ezeket az érzelmeket, hiszen ekkor robbannak be a nemi vágyat szabályozó hormonok, és ekkor erősödik fel a kötődés vágya is.
A divat a tinédzserek életében lehetőséget nyújt az identitásuk és a társadalmi csoporthoz tartozásuk kifejezésére. Ne csodálkozzunk tehát, ha a lányunk elkeseredik, mert nem tud összeállítani egy megfelelő szettet az esti bulira.
„Bízzatok magatokban! Többet tudtok, mint gondolnátok” - mondta egykor Benjamin Spock amerikai gyermekorvos és szakíró. Az alábbiakban Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta és író Játék dán módra című könyvéből közlünk egy részletet.
Egy minapi Márki-Zay Péter-interjú nyomán újra fellángolt a vita a gyereknevelésben alkalmazható testi fenyítésről. Ha azt gondolnánk, hogy a „fekete pedagógia” nézeteit már rég elfeledtük, nagyot tévedünk. Bár a törvény tiltja, elfogadott nevelési eszközként tekintünk ma is egy-egy pofonra vagy fenékre verésre.
Videónkban szülőkkel és egy pszichológussal beszélgettünk arról, hogy mire fontos figyelmünk gyermekünk tartalomfogyasztásával összefüggésben? Szabad-e órákon át hagynunk mesét nézni őket? Mi van, ha csak így hajlandó enni? Hogyan szűrjük a tartalmakat? Mit jelent, ha gyermekünk ugyanazt a rajzfilmet követeli újra és újra? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ.
A legtöbb szülő arra vágyik, hogy gyermeke boldog legyen. Vajon jobb annak a rámenős gyerkőcnek, aki többször kerül konfliktusba, vagy inkább a visszahúzódó kisgyerek érzi jobban magát egyedül a szülei közelében?
