A mozgósítás hírére két orosz toborzóirodára is Molotov-koktélt dobtak szerda éjjel. Közben Zelenszkij ukrán elnök elmondta, milyen feltételek kellene a békéhez. Folyamatosan frissülő hírfolyamunk az orosz-ukrán háborúról.
A kormányfő szerint a szankciókat brüsszeli bürokraták kényszerítették ki, és nem is Oroszországnak fájnak, hanem az európai embereknek.
Az ukrán elnök szerint nem lehet engedni az orosz fenyegetésnek, mert „Putyin holnap azt mondhatja, hogy Ukrajna mellett Lengyelország egy részét is akarjuk, különben atomfegyvereket fogunk bevetni”.
A balti ország külügyminisztere biztonsági okokkal indokolta a döntést.
Vlagyimir Rogov, a területet vezető főtanács egyik tagja szerint mostantól nincs közük az országhoz, amit a „nácik és a terroristák vezetnek”.
Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó szerint az orosz elnök által mondottak csak alátámasztják, hogy a háború menete nem a Kreml elképzelései szerint alakul.
Az orosz védelmi miniszter hivatalos számokat is közölt az orosz veszteségekről.
Az intézkedést a honvédelemmel indokolta az orosz elnök.
A részleges mozgósítást bejelentő Putyin-beszédre heves nemzetközi reakciók érkeztek, Szentpéterváron már létre is jött az első mozgósítási bizottság, az oroszok pedig felvásárolták a repülőjegyeket. Kijevi amerikai nagykövet szerint a látszat-népszavazás és a mozgósítás a gyengeség, az orosz kudarc jele.
A fél világ várta, hogy az orosz vezető bejelent majd valamit kedden, ám ez nem történt meg.
A Duma egy olyan törvényt is elfogadott kedden, amely jelentősen megkönnyítené az orosz állampolgárság megszerzését azoknak, akik belépnek a hadseregbe.
Életüket kockáztatva kézbesítik a leveleket és a csomagokat az ukrán postások a háború kitörése óta. Szünetet nem tarthatnak: még ma is nagyjából 3 millió ember nyugdíját viszik ki készpénzben, de emellett orvosságot, elsősegélykészletet, védelmi felszereléseket és ételt is szállítanak. A kijevi központ mindent igyekszik megtenni a kézbesítők biztonságáért, de az orosz agresszió óta így is már 15 postai alkalmazott vesztette életét, és 14-en megsérültek. A Deutsche Welle riportja.
A török államfő szerint Putyin minél hamarabb szeretné befejezni a háborút.
Bizonyos esetben a fogságba esést is szankcionálni tervezik.
Donyeckben még az elektronikus szavazást is lehetővé tennék ennek érdekében.
A nemzetközi szervezet külföldi munkatársai még márciusban elhagyták Ukrajnát, ám ez nem vonatkozott a helyi kollégákra.
London az ideivel azonos vagy még nagyobb értékű katonai segélyben részesíti Ukrajnát 2023-ban – közölte kedden Liz Truss brit miniszterelnök hivatala.
Az elmúlt két hónapban a flotta szevasztopoli főhadiszállását és a legfontosabb repülőterét is támadás érte.
146 holttestet, köztük két gyerekét is kiemeltek Izjumnál a földből. Élőben a háború keddi eseményeiről.
Az ENSZ Közgyűlésének idei általános vitája nem olyan lesz, mint a korábbiak, mert Oroszország megsérti azokat az értékeket, amelyeken a világszervezet alapszik – jelentette ki New Yorkba indulva Annalena Baerbock német külügyminiszter.
