Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ukrajna és Oroszország háborúja már nem lokális, a szankciók változtatták globális gazdasági háborúvá – mondta a Magyar Nemzet szerda este megjelent írása szerint Orbán Viktor a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülésén Balatonalmádiban.
A kormányfő szerint mára mindenki számára világossá vált, hogy egy elhúzódó háborúra kell számítanunk, arra kell készülni, hogy jövőre is folytatódni fog. Emiatt minden eddiginél fontosabbá vált Magyarország számára a biztonság és a gazdasági, nemzeti szuverenitás védelme, ezért hozták létre honvédelmi alapot. A katonákat visszavonták a határok védelméről, létrehozták a határvadász alakulatokat – sorolta, hangsúlyozva, hogy több katonára van szükség és az ország védelmére kell készülni.
Orbán értékelése szerint a háború aggasztja az embereket, követik az eseményeit, de ami közvetlenül érinti a családokat, az jelenleg az infláció. Az lap beszámolója szerint azt mondta: a választások előtt azt gondolták, hogy tervezhetően alakulnak a gazdasági körülmények a háború ellenére is, júniusban azonban Brüsszelben elfogadták a gazdasági, kereskedelmi szankciókat, köztük az olajszállítási szankciókat is. Ezután rögtön az asztalra került a földgázvásárlási szankció is, ezért attól kezdve a földgáz ára egy hónap alatt megkétszereződött, majd újabb egy hónap alatt megháromszorozódott.
A miniszterelnök az MN beszámolója szerint úgy vélekedett: ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön megfeleződnének és az infláció is csökkenne, Európa gazdasága újra erőre kapna, és el tudná kerülni a fenyegető recessziót.
A lap szerint úgy fogalmazott: amikor ezeket a szankciókat nyár elején Brüsszelben Európára erőltették, akkor az uniós bürokraták azt ígérték, hogy Oroszországnak fognak fájni, nem az európai embereknek. Azóta viszont kiderült, a bevezetett szankciók több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak.
Orbán az MN szerint
arra szólította fel a frakció tagjait: tegyenek meg mindent azért, hogy a szankciókat Európa legkésőbb az év végén visszavonja.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a brüsszeli bürokraták által Európára erőltetett, gazdasági problémákat, energiaválságot és inflációt okozó szankciókat a magyar baloldal támogatja. Majd azt mondta az MN szerint, hogy a Gyurcsány-korszak és annak a képviselői akarnak visszatérni, akik egyszer már tönkretették az országot. A brüsszeli bürokraták és a Soros-NGO-k az újonnan megalakult Gyurcsány–Dobrev-árnyékkormányt szeretnék hatalomra juttatni, ami állátása szerint abból is világos, hogy ők fizetik őket. Ezt tették a választási kampányban és ezt teszik most is.
Orbán a beszámoló szerint a Fidesz–KDNP jövőbeni feladatát is megfogalmazta beszédében: biztosítaniuk kell az energiaellátást, védeniük kell a családokat és a munkahelyeket. Ennek kapcsán megemlítette a rezsicsökkentést, a tűzifa- és barnaszénprogramot, az az energiaintenzív kis- és középvállalkozások, illetve a termelő vállalatok megsegítését. Azt is mondta, hogy lesz gyármentő programjuk, a szolgáltató szektor számára pedig új munkahelyvédelmi akcióterv.
Beszéde végén a miniszterelnök a lap szerint kijelentette, hogy Magyarország energiaellátása biztosított. Lesz elegendő földgáz, van villamosenergia és van kőolaj is. „A szankciók súlyos károkat okoznak az országnak, de kemény munkával van esély arra, hogy ebből a válságból Magyarország úgy jöjjön ki, mint az az ország, amelyik a kanyarban előzni tud!” – idézték.
