Két drón, a szakértők szerint az afrikai harcmodortól meglehetősen idegen módon hajtott végre több támadást is a szudáni polgárháborúban küzdő egyik fél, az RSF fegyveresei ellen.
Egy nappal az után, hogy Azerbajdzsán kedden „terroristaellenes” akciót indított az azeri területre beékelődött, örmény többségű és örmény ellenőrzés alatt lévő Karabah ellen, Örményország és a karabahi örmény vezetés gyakorlatilag kapitulált. Elfogadták azt a tűzszüneti megállapodást, amely az örmény hadsereg kivonásáról, a karabahi helyi fegyveres erők feloszlatásáról és arról szól, hogy a 30 évig örmény irányítás alatt lévő Karabahot visszaintegrálják Azerbajdzsánba. A karabahi volt a legvéresebb olyan konfliktus, amely az egykori Szovjetunió szétbomlásának időszakában alakult ki.
Heteken belül beköszönthet az arrafelé hagyományosan sok csapadékkal járó őszi időjárás, ami sártengerré változtatja a vidéket és leállít mindenféle nagyobb léptékű hadmozdulatot.
A most lövészárok-szolgálatot ellátó deszantosokat eredetileg egy támadó, illetve csapásmérő feladatokat ellátó, mozgékony egységnek képezték ki, akiket nagy luxus volna az első vonalban ledaráltatni, ám úgy néz ki, hogy az orosz vezetésnek jelenleg nincs más választása.
A szevasztopoli hajóüzem elleni ukrán támadás nemcsak egy partraszállító hajót és egy tengeralattjárót, de a szárazdokkot is hosszú időre kivonta a forgalomból. A karbantartó kapacitás csökkenése komoly gondokat okozhat a fekete-tengeri orosz flottának.
Oleg Nikolenko beszélt a nyelvtörvény körüli vitákról csakúgy mint a kárpátaljai magyarok helyzetéről, az Orbán-kormánnyal való nézeteltérésükről és arról, hogy nem a szankciók ártanak az európai gazdaságnak, hanem az orosz agresszió.
Több olyan műholdfelvétel is készült az orosz légitámaszpontok felett, amelyeken azt látni, hogy Oroszország gumiabroncsokkal fedte be katonai repülőgépeit.
Ukrajna geostratégiai játszma helyszíne a nagyhatalmak sakktábláján, s a miérthez érdemes rápillantani a térképre – bizonygatja Tim Marshall, a témát körbejáró A földrajz fogságában című könyv brit szerzője.
John Kornblum volt berlini nagykövet szerint Putyin fenyegetőzései megbénították a nyugati vezetőket, így a Kreml jelentős retorikai előnyre tett szert, miközben a demokratikus Nyugat léte forog kockán.
A Tesla-alapító milliárdos tagadja, hogy direkt kapcsolta volna le a telekommunikációs műholdflottáját. Szerinte eleve nem volt aktiválva a hálózat, mikor az ukránok segítséget kértek tőle.
Imperialistának nevezte a lett kormányfő Oroszország Ukrajna elleni háborúját, valamint elmondta, hogy az észak-európai és balti államok – Svédország, Finnország, Norvégia, Izland, Dánia, illetve Észtország, Litvánia és Lettország – egységesek abban, hogy Moszkvát felelősségre kell vonni a háborúért.