Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Új kihívások elé állítja Ukrajnát a támogatásával kapcsolatos nyugati elbizonytalanodás – írja a France24. Az ukrán hadsereg nyári ellentámadásának kudarca megingatta a nyugati szövetségesek bizalmát Kijevben, mivel az eredeti elképzelés az volt, hogy Ukrajna modern nyugati fegyvereket kap, amikkel sikereket ér el az oroszok ellen, ám az utóbbi nem abban a nagyságrendben történt meg, mint amire sokan számítottak.
Az Ukrajna és szövetségesei között jelentkező feszültségeknek két színtere van, egy amerikai és egy európai. Az előbbit az váltotta ki, hogy az amerikai képviselőház október óta blokkol egy olyan törvénytervezetet, ami 60 milliárd dollárt adna Kijevnek. A problémát többek között az okozza, hogy az amerikai politikumot megosztja a Biden-kormány külpolitikája, jelen esetben az ellenzéki többséggel működő képviselőházban a republikánusok trumpista jobbszárnya nem ért egyet Ukrajna támogatásával. Ugyan a teljes kongresszus tükrében ez egy néhány fős kisebbségnek tűnik, ám ez a kemény mag a jelenlegi politikai helyzetet kihasználva képes volt ugyanekkor a házelnök kicsinálásával túszul ejteni a törvényhozást.
Vélhetően a képviselőházban kialakult hangulat lehet az oka annak, hogy Volodimir Zelenszkij az utolsó pillanatban lemondott egy videókapcsolaton keresztüli felszólalást a kongresszusban. A Fehér Ház pedig kifogyott közben a rendelkezésére álló erőforrásokból, így a kongresszus támogatása nélkül az év végét követően nem tudják tovább támogatni saját zsebből Kijevet.Példátlan, ahogy nyolc republikánus szétverte pártja többségét és megbénította a washingtoni törvényhozást
Az USA történetében először leváltották a képviselőház elnökét, amit a republikánus Kevin McCarthy maroknyi párttársa hajtott végre, a kárörvendő demokraták segítségével. Az eredmény törvényhozási káosz, akkor, amikor november közepéig össze kellene rakni a már futó pénzügyi év végleges költségvetését, az utolsó pillanatban összefércelt átmeneti helyett.
A feszültségek nem csak a tengerentúlon tették próbára a Nyugat és Ukrajna közötti szövetséget, de Európában is gond van, ennek pedig elsősorban Orbán Viktor az oka. Orbán ugyan a háború kezdete óta erős szkepszissel viseltetett Ukrajna támogatásával, illetve az Oroszország ellen bevezetett szankciókkal szemben, ám most szintet lépett. Mialatt az EU tagállamainak vezetői a következő brüsszeli csúcstalálkozójukon eredetileg az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szeretnének dönteni, Orbán viszont azt javasolta, hogy a kérdést le kellene venni a napirendről. Ez pedig arra utalhat, hogy a magyar miniszterelnök vétózni akar, ha a téma felmerülne.
Ugyan Emmanuel Macron ezt követően munkavacsorára invitálta Orbánt Párizsba, egyelőre kérdéses, hogy mi lesz annak az eredménye, avagy az unió vezetőjének bejelentkező Macron képes lesz-e megszelídíteni a közösség önjelölt kerékkötőjét.
A francia diplomácia ugyanakkor továbbra is nagyon fontosnak tartja Ukrajna támogatását, mivel egy Putyint további területekhez juttató ukrán vereség rendkívüli veszélyekkel járna Európa, különösen a balti államok számára.
A portál NATO-n belüli forrása azonban a hozzájuk kiképzésre érkező ukrán emberanyag romlásáról beszélt, mintha öregebbek és kevésbé tapasztaltak érkeznének, mint akikkel korábban dolguk volt. „Bár ezt senki sem fogja kimondani hivatalosan, de most lenne itt az ideje elmozdítani Zelenszkijt a keményvonalas álláspontjáról” – jelentette ki a forrás.
Ha mindez nem lenne elég, az ukrán elnöknek belső problémákkal is szembe kell néznie. Korábban mi is írtunk arról, hogy nézeteltérések merültek fel a politikai vezetés, közelebbről Zelenszkij stábja és Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök között. És az is igaz, hogy az ukránok idegességét csak növeli, hogy egyre komolyabb esélye van annak, hogy Donald Trump 2024 őszén megnyerheti az elnökválasztást és sokan attól tartanak, hogy az Ukrajna amerikai támogatásának végét jelentheti.
Nem mindenki gondolja azonban így, korábban Rácz András Oroszország-szakértő lapunknak nyilatkozva arról beszélt, hogy még ebben az esetben sem kellene készpénznek venni, hogy Trump elnökként megszüntetné Ukrajna támogatását, hiszen az ő kormányzata 2016 és 2020 között lényegesen keményebb kezű oroszpolitikát folytatott, mint ami Obama alatt volt. Rácz nem számít arra, hogy egy esetleges Trump-adminisztráció teljes egészében megszüntetné Ukrajna támogatását, már csak azért sem, mert azzal minden eddig adott támogatás is füstbe menne. Egy ilyen jellegű kiszállást pedig a jelenlegi hadihelyzet nem indokol.
