Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Több mint 13 ezer embert vesztettek az oroszok halottakban az őszi, Avgyijivka–Novopavlivka tengelyen indított offenzívájuk során – írja a Voice of America (VOA) az amerikai hírszerzés titkosítás alól feloldott dokumentumaira hivatkozva. Ugyanezekből az is kiderül a portál szerint, hogy Moszkva vesztesége hadianyagban sem elhanyagolandó, ugyanis legalább 220 harcjárművét semmisítették meg, vagy rongálták meg az ukránok az őszi hadműveletek idején. Ennyi harcjárművel hat zászlóaljat is fel lehetne szerelni, így ez a veszteség önmagában is tetemesnek mondható.
„Az orosz támadási kísérleteknek nincs stratégiai hozadékuk” jelentette ki a VOA-nak Adrienne Watson az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője. Mindezek ellenére azonban az orosz hadvezetés szilárdan elkötelezte magát az előrenyomulás folytatása mellett, mivel úgy vélik, hogy ha képesek egy katonai patthelyzetbe kényszeríteni a télen az ukránokat, az kimerítheti a Kijevnek érkező nyugati támogatást, és végső soron az oroszokat juttatná előnyös helyzetbe. Ezen cél elérésének érdekében pedig nem számít nekik a magas veszteségráta, sem az, hogy kiképzetlen és jórészt megfelelő felszerelés és ellátmány nélküli csapatokat kell a húsdarálóba küldeniük.
Az orosz veszteségek ellenére az ukránok helyzete valóban nem nevezhető rózsásnak, egyes nyugati szakértők nem zárják ki, hogy Avgyijivka hamarosan eleshet, így egyre fontosabb Kijev számára, hogy végre döntés szülessen a támogatásuk folytatásáról.
Éppen ezért nem tűnik véletlennek, hogy pont most láttak napvilágot ezek az adatok, ugyanis az amerikai képviselőházban október óta nem tud átmenni egy olyan törvénycsomag, amely többek között 60 milliárd dollár támogatást juttatna Ukrajnának. Csak éppen a Biden-kormány külpolitikáját túszul ejtette a belpolitika, mivel a törvény – és benne az ukránokén felül az Izraelnek és Tajvannak szánt támogatások – sorsa a republikánus kontra demokrata keménykedésnek, illetve a pártokon belüli viszályoknak rendelődött alá.
Márpedig ideje volna lassanként dűlőre jutni a kérdésben, mivel az idő fogy és a Fehér Ház már bejelentette, hogy kimerültek a saját forrásai, a képviselőházak döntése nélkül nem lesz képes tovább támogatni Ukrajnát. Hétfőn a védelmi miniszter Lloyd Austin is kijelentette, hogy az elszigeteltsége ellenére Vlagyimir Putyin továbbra is azt hiszi, hogy képes legyűrni Ukrajnát és Ukrajnán keresztül jelképesen az Amerikai Egyesült Államokat. „Ha nem szállunk szembe most a Kreml agressziójával, ha nem rettentjük el a többi leendő agresszort, azzal csak még több erőszakot, még több vérontást és még több káoszt idézünk a fejünkre” – mondta Austin.Biden aggódik, szerinte Ukrajna ihatja meg a levét a republikánus belharcoknak
A házelnök leváltását káosz követte.
