Nem egészségtudatosan vásárolnak a magyarok, az árérzékenységüknek köszönhetően mégis eredményes lehet a chipsadó bevezetése az egészségtelen élelmiszerek visszaszorításában – többek között ez derült ki a KutatóCentrum és a Marketing&Media közös felméréséből.
A táplálkozástudomány szakorvosai, adószakértők, élelmiszeripari illetékesek és politikusok világszerte azon vitatkoznak, hogy befolyásolják-e adóintézkedésekkel az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását, ezáltal küzdve az elhízás, a cukorbetegség és a helytelen táplálkozási szokások terjedése ellen. Az European Heart Journal szaklap szerkesztőségi közleményben foglalja össze a jelen helyzetet.
Bár a lakosság kétharmada támogatja az új népegészségügyi termékdíj bevezetését, az úgynevezett chipsadót, a megkérdezettek többsége mégis szkeptikus a társadalmi hatást illetően - derül ki a Szinapszis Piackutató Kft. kutatásából.
Szavazott az Országgyűlés a népegészségügyi termékadó bevezetéséről 2011. július 11-én. 2011. szeptember 1-jétől bevezetik a népegészségügyi termékadót másnéven chipsadót. Kinek kell fizetni, mennyit és kit mentesít a törvény az adó megfizetése alól?
Szeptembertől népegészségügyi termékadót, ismertebb nevén chipsadót vezetett be az Országgyűlés a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételekre, italokra, így a 25 százaléknál kevesebb gyümölcstartalmú üdítőkre, az energiaitalokra, az előrecsomagolt süteményekre, a sós snackekre, valamint az ételízesítők egy részére.
A szocialisták szerint a népegészségügyi termékadó nem teljesíti célját, azaz nem szolgálja az egészségvédelmet, miközben a gyártók adóztatásával munkahelyeket sodor veszélybe.
Lázár János a gyorséttermeket érintő indítványával kapcsolatban úgy fogalmazott, "a hamburgeresek szoktak örülni, hogy megúszták", azonban - mint folytatta - kedden találkozik a képviselőikkel, és még a héten benyújtja a javaslatát, amelyről korábban egyebek mellett azt mondta, hogy a gyorséttermek gyermekeknek szóló kínálata reklámozásában "különös figyelmet kellene fordítani" például a kalóriamennyiségre, a cukorszintre, a zsírösszetételre.
A Jobbik szerint a népegészségügyi termékadó kapcsán a McDonald's és a multik legyőzték a kormányt, a beterjesztett javaslat költségvetési behajtó-csomaggá silányult, és nagy hibája, hogy a tiltások mellett nem nyújt alternatívát annak érdekében, hogy az emberek egészséges magyar élelmiszerekhez juthassanak.
Nem támogatják a népegészségügyi termékadóról szóló javaslatot előterjesztő fideszes képviselők indítványuk "fellazítását" és ragaszkodnak a szeptemberi hatálybalépéshez. Font Sándor szerint az egészséges életmódra ösztönzőleg hatna, ha pontosan meghatároznák, hogy mi a magyar élelmiszer.
Csak az Európai Bizottság (EB) jóváhagyása után lépne hatályba a hamburgeradó néven ismert népegészségügyi termékadó a legújabb fideszes javaslat szerint. Koszorús László (Fidesz) még kedden nyújtotta be a népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslathoz azt a kapcsolódó módosító indítványát, amelyben javasolja, hogy az eredeti tervekkel ellentétben ne szeptember 1-jén, hanem az EB jóváhagyó határozatát követő 15. napon lépjen hatályba az elfogadását követően a törvény.
Az MSZP szerint a hamburgeradó bevezetése egyszerű pénzbehajtás, szerintük inkább az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentését kellene megfontolni.
A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának ülésén a költségvetéshez és a népegészségügyi törvényhez beérkezett módosító javaslatokról döntöttek. Utóbbi esetében az adóztatni kívánt termékkörre, sem az adó mértékére vonatkozó módosítókat a bizottság nem támogatta.
Bővülhet azoknak a termékeknek a köre, amelyeket népegészségügyi termékadóval sújtana a kormány. Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár azt sem zárja ki, hogy egyes egészségtelen termékeket kitiltanak a piacról.
Húszmilliárd forint bevételre számít a kormányzat a népegészségügyi termékdíjból - mondta az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában Font Sándor, a törvényjavaslat egyik beterjesztője.
