Akció-, de nem egészségtudatosak a magyar bevásárlók a villámfelmérése szerint, amely újabban chipsadóként ismert népegészségügyi termékadó bevezetésével kapcsolatos attitűdöket vizsgálta. A 18-64 évesek 61 százaléka figyeli a leértékeléseket és igyekszik minél olcsóbban kijönni egy-egy bevásárlásnál, és 71 százaléknak az élelmiszer ára még annak minőségénél is fontosabb. Bár az összetevőket a megkérdezettek kétharmada megnézi, csupán egyharmadukat befolyásolja a döntés során, hogy mennyi a választott termék cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalma.

A nők tudatosabbak, az árat és az összetevőket is jobban figyelembe veszik a döntéskor. Ennek az egyik oka az, hogy jellemzően ők intézik a bevásárlást. A férfiak számára ugyanakkor fontosabb az élelmiszerek minősége. A korosztályokat tekintve az 55 év felettiek vásárolnak tudatosabban: magasabb arányban vannak köztük azok, akik figyelik az élelmiszerek összetevőit, és kedvenc ételeikről is nagyobb arányban mondanak le, ha azoknak magas a cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalma. Ez sem meglepő, figyelembe véve, hogy az idősebbek között gyakoribbak a krónikus betegségek, ami miatt jobban oda kell figyelniük az egészségükre.

Túry Gergely

A felmérésben részt vevők 98 százaléka hallott már a chipsadóról, és közel 80 százalék gondolja úgy, hogy a bevezetés fő oka az adóbevételek növelése, nem pedig az egészségtudatosság erősítése. A megkérdezettek közel fele szerint egészséges életmódra csak széles körű oktatással lehet nevelni. Ezt leginkább a budapestiek és a 35-44 évesek gondolják így. Az adónövekedés hatásosságával kapcsolatban is szkeptikusak a megkérdezettek: csupán 6 százalék gondolja úgy, hogy az intézkedés hatására nőni fog az egészségesen táplálkozók aránya. Saját magukkal kapcsolatban már bizakodóbbak: a válaszadók kétharmada ugyanis úgy látja, hogy tudatosabban fog vásárolni, ha bevezetik az új adónemet. Ennek ugyanakkor nem feltétlen az egészségtudatosság az oka, hanem az, hogy a legtöbben igyekeznek minél olcsóbban kijönni egy-egy bevásárlásnál.