szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A táplálkozástudomány szakorvosai, adószakértők, élelmiszeripari illetékesek és politikusok világszerte azon vitatkoznak, hogy befolyásolják-e adóintézkedésekkel az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását, ezáltal küzdve az elhízás, a cukorbetegség és a helytelen táplálkozási szokások terjedése ellen. Az European Heart Journal szaklap szerkesztőségi közleményben foglalja össze a jelen helyzetet.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy tenni kell valamit annak érdekében, hogy megfékezhetőek legyenek a szinte valamennyi országban elterjedt tömegtáplálkozási szokások tudományosan bizonyított módon betegségeket okozó jellegzetességei. Ebben gyorséttermi láncoknak és az élelmiszeriparnak vitathatatlanul nagy szerepe van, de a gond ennél sokkal bonyolultabb.

A tanulmány bemutat néhány ezzel foglalkozó kutatási irányt, amelyeket több helyen a legmagasabb kormányhivatalok támogatnak. Idézi Dánia példáját, amely tavaly a világon elsőként bevezette a cukoradót. Romániát, ahol ugyancsak bizonyos, egészségtelennek minősített élelmiszerekre adót vetettek ki.

Új-Zéland jelenleg Oxfordban végeztet tudományos vizsgálatot arról, hogy milyen társadalmi, gazdasági és egészségügyi eredmény várható egy olyan beavatkozástól, ha kiemelten megadóztatnák az egészségtelen élelmiszereket.

Túry Gergely

Sir Nicholas Wald, a megelőző orvostudomány híres szakértője egy közelmúltbeli előadásában foglalta össze az általa SASS adónak - a só, az alkohol, a cukor és telített zsírok nevének kezdőbetűiből összeállított betűszó - nevezett intézkedés orvosi jelentőségét.

"A szív- és érbetegségek, az elhízás kezelése fontos, de nem elégséges megelőző stratégia. A megoldás az, hogy az ételek azon összetevőinek mennyiségét csökkentsük, melyek alapvetően felelősek a szív-és érrendszeri betegségek kifejlődéséért és csökkentsük a kalóriafogyasztást is" - hangoztatta Wald professzor.

Richard Tiffin professzor az árrugalmasság kérdését vizsgálja. Ez annak a közgazdasági kérdésnek a tanulmányozása, hogy milyen mértékű árváltozásra van szükség ahhoz, hogy a társadalom mérhetően kevesebbet költsön az egészségtelen ennivalóra, illetve többet vásároljon az egészsége szempontjából hasznos ételekből, például gyümölcsből, zöldségből.

A brit egészségügyi szakemberek alkotta brit nemzeti táplálkozási fórum, amely szintén hatékony fellépést sürget az elhízással szemben, azonban annak a véleményének adott hangot, hogy "ha az egészségtelen ételeket megadóztatják, éppen azokat az embereket adóztatják, akik alig tudnak ennivalóra költeni".

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

life-style.hu Vélemény

Kinek az érdeke a hamburgeradó valójában?

Az egészséges táplálkozásra buzdítás rendkívül nemes, és hosszú távon az államháztartási mérlegben is pozitívan jelentkező vállalás. Az vagy, amit megeszel, aki szemetet eszik, nagyobb valószínűséggel lesz beteg, ellátása pénzbe kerül. Bár a lerövidülő nyugdíjas évek megint csak az állam malmára hajtják a vizet, úgy tűnik, nem eléggé, mert a közelgő hamburgeradó állítólag szervezetünk érdekeit szolgálja. Biztos ez? Péter Anna írása.

MTI Gazdaság

Szeptembertől fizetendő a chipsadó

Szeptembertől népegészségügyi termékadót, ismertebb nevén chipsadót vezetett be az Országgyűlés a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételekre, italokra, így a 25 százaléknál kevesebb gyümölcstartalmú üdítőkre, az energiaitalokra, az előrecsomagolt süteményekre, a sós snackekre, valamint az ételízesítők egy részére.

MTI Gazdaság

Nem riasztja el a vásárlókat a chipsadó

Bár a lakosság kétharmada támogatja az új népegészségügyi termékdíj bevezetését, az úgynevezett chipsadót, a megkérdezettek többsége mégis szkeptikus a társadalmi hatást illetően - derül ki a Szinapszis Piackutató Kft. kutatásából.