Nem egészségtudatosan vásárolnak a magyarok, az árérzékenységüknek köszönhetően mégis eredményes lehet a chipsadó bevezetése az egészségtelen élelmiszerek visszaszorításában – többek között ez derült ki a KutatóCentrum és a Marketing&Media közös felméréséből.
Szeptembertől népegészségügyi termékadót, ismertebb nevén chipsadót vezetett be az Országgyűlés a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételekre, italokra, így a 25 százaléknál kevesebb gyümölcstartalmú üdítőkre, az energiaitalokra, az előrecsomagolt süteményekre, a sós snackekre, valamint az ételízesítők egy részére.
Lázár János a gyorséttermeket érintő indítványával kapcsolatban úgy fogalmazott, "a hamburgeresek szoktak örülni, hogy megúszták", azonban - mint folytatta - kedden találkozik a képviselőikkel, és még a héten benyújtja a javaslatát, amelyről korábban egyebek mellett azt mondta, hogy a gyorséttermek gyermekeknek szóló kínálata reklámozásában "különös figyelmet kellene fordítani" például a kalóriamennyiségre, a cukorszintre, a zsírösszetételre.
A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának ülésén a költségvetéshez és a népegészségügyi törvényhez beérkezett módosító javaslatokról döntöttek. Utóbbi esetében az adóztatni kívánt termékkörre, sem az adó mértékére vonatkozó módosítókat a bizottság nem támogatta.
Két hét után ismét a kedd reggeli órákban ért véget az Országgyűlés hétfői plenáris ülése. A képviselők ezúttal a népegészségügyi termékadóról szóló javaslatról vitatkoztak. A szocialisták szerint a chipsadó helyett a gyümölcsök és a zöldségek áfáját kellene csökkenteni.
Túlzott mértékűnek tartja az édesiparra kivetni kívánt népegészségügyi termékadót az Édességgyártók Szövetségének elnöke.
Húszmilliárd forint bevételre számít a kormányzat a népegészségügyi termékdíjból - mondta az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában Font Sándor, a törvényjavaslat egyik beterjesztője.
A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület szerint az ittas vezetés vagy gyorshajtás miatt balesetet okozóknak és az extrém sportok űzése közben megsérülőknek saját forrásból, esetleg külön biztosításból kellene fizetniük az egészségügyi kezelés költségeinek nagy részét - írja a Magyar Nemzet.
