Új főszerkesztő hiányában szűnik meg egy magyar folyóirat
A Holmi című irodalmi folyóirat az idén októberben ünnepelte megalapításának 25. évfordulóját, de decemberben befejezi működését.
#Holmi
„Üdvöz légy, nép!” – Az apostol bálvány helyett költővé tette volna Petőfit
Petőfi Sándor Az apostol c. elbeszélő költeményének kalandos sorsa kulcsfontosságú volt a költő megítélésében, kanonizálásában, sőt irodalmunk egész fejlődéstörténetében. Ha a művet a kortársak időben megismerik, nem alakulhattak volna ki a Petőfi-kultusz mitikus ideálképei – állítja Margócsy István irodalomtörténész.
Zsidó asszimiláció: véget nem érő történet?
A két világháború közti társadalom a zsidóság hézagmentes asszimilációját kulcskérdésnek találta. Faji és szociális indokok garmadájával igazolták gondolkodók, mennyire üdvös lenne, mégis lehetetlen. Akár igaz, akár nem, ma már csak kevesen hiszik, hogy kívánatos cél volna.
Bibó levelezik: Kedves néném!
Nagyszabású összeállítással rukkol elő a Bibó-centenáriumra a Holmi. A közlemények zöme dokumentum, és azt a Bibó Istvánt is megmutatja, amelyiket eddig még alig-alig ismertük: a gimnazistát és az Európát járó ifjú peregrinust.
Borjúgulyásdugulás nagysvádájú imposztorok között
Hiába kardoskodott ellene ötven éven át, az irodalomtörténeti legenda szerint Szentkuthy Miklós a „magyar Joyce”. Ráadásnak az Ulyssest még ő is fordította le. Nagy segítője Bartos Tibor volt, aki sokkal több, mint nagyszerű fordító és lelkiismeretes szerkesztő.
„A jó, egészséges tökrészegség természetes velejárója”
Petri György mint a Szovjetunió díszvendége, a szocialista kultúra magyar nagykövete. Abszurd történet mérhetetlen mennyiségű kaviárról, grúz konyakról, saslikról és az azt követő csömörről. Az író elvtársnak elege lesz.
Van nálad zsebkendő?
A diktatúra testközeli élmény. A szimpla dolgok is mély, egzisztenciális és szimbolikus értelmet nyernek. Két friss elbeszélés emlékeztet a történelmi tapasztalatainkra.
„Nem csak a történelem van, én is itt ülök”
Születtek 1925-ben. Egyikük németbarát dzsentricsaládban, másikuk zsidó–horvát családban nőtt fel. Magyarok. Szembefordultak a Horthy-korszakkal, majd antifasiszta ellenállók lettek. A két barát demokratikus Magyarországot akart. 1947-ben mégis beléptek a kommunista pártba. Miért?