A jobboldal és Kertész Imre kitüntetése
Az alaptörvény és a megszállási emlékmű otrombaságán ez a szépségtapasz.
Az alaptörvény és a megszállási emlékmű otrombaságán ez a szépségtapasz.
Prőhle Gergely helyettes államtitkár próbálta állni a sarat, amikor a holokauszt magyarországi kezelése miatt bírálni kezdték a rendszerváltás utáni magyar kormányokat – különösen a legutóbbit – az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumában.
Fürjes Balázs, a projekt kormánybiztosa nem mondta meg, meddig halasztják az emlékhely megnyitóját, csak annyit árult el, hogy "az emlékév során nagy biztonsággal elkészül".
A rendszerváltás után mind a magyar jobboldal, mind a baloldal megkésve kezdett szembenézni elődjei 20. századi felelősségével. Nincs közös nemzeti veszteségtudat, Trianon, illetve a vészkorszak ma is gyakran versengő szenvedéstörténetekként, ideológiaképző erőként jelenik meg az egyes politikai pólusokon, amiben szerepet játszik a rendszerváltás utáni időszak polarizálódása.
Orbán Viktor semmire nem válaszolt, a Mazsihisz egyelőre távol marad a holokauszt-emlékévvel kapcsolatos állami megemlékezésektől – közölte Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója csütörtökön. Orbán azt írta nekik, hogy húsvét után beszélgessenek, de addigra már a magyar holokauszt emléknapja is elmúlik.
Nem Heisler András, de még csak nem is Zoltai Gusztáv kormányzott az elmúlt négy évben úgy, hogy ha nem azt csinálod, amit mondok, majd jól fejbe váglak, hogy simán gördülhessen az a kerék, és stabilnak tűnjön az út.
Bocsánatot kért a magyar állam nevében a holokausztért Magyarország ENSZ-képviseletének vezetője csütörtökön New Yorkban, a magyar holokauszt 70. évfordulójára emlékező konferencián.
A kormány azt a felfogást képviseli, hogy 1944-ben "szegény Magyarországot megszállták, és ezért ártatlanként sok áldozattal kellett fizetnie" – írta a magyarországi holokauszt-emlékévről szóló cikkében a Berliner Zeitung magyar szerzője.