Bár Orbán Viktor miniszterelnöktől nagyon udvarias levelet kaptak, arra a három kérdésre, amelyet feltettek, nem kaptak választ, így "e pillanatban az a döntés", hogy nem vesznek részt az állami megemlékezéseken - közölte Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója. A civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat visszafizetik azok, "akik akarják" - tette hozzá, emellett nemzetközi és hazai gyűjtést rendeznek azért, hogy megtarthassák programjaikat. 

A Mazsihisz közgyűlése február 9-én döntött úgy, hogy egyelőre nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain. Arra kérték a kormányfőt, állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását, továbbá a józsefvárosi Sorsok Háza-projektet, és "közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt" váltsa le a Veritas kutatóintézet éléről Szakály Sándort.

Orbán Viktor a Mazsihisz vezetőségének csütörtökön küldött válaszlevelében azt írta: a választási kampány elindulása miatt nem alkalmas az idő arra, hogy "együttérzéssel és higgadtan mondhassuk el véleményünket egymásnak". Ezért azt javasolta, hogy a párbeszédet "a mindannyiunk számára megújulást hozó húsvéti ünnepek után" folytassák. A húsvét április 20-21-ére, a nagy zsidó vallási ünnep, a pészah április 15. és 22. közé esik, a magyarországi holokauszt emléknapja pedig április 16.

Zoltai rámutatott, hogy a holokauszt-emlékévben már benne vannak, húsvét pedig messze van még.

A Mazsihisz vezetősége pénteken ül össze, hivatalosan ott hozzák meg a döntést, amelyet azután a közgyűlésnek kell megerősítenie - mondta.

Szerda este kiderült, hogy a kormány mégis felállítja a Szabadság téri megszállási emlékművet, azt, amelyet sokan azért kritizáltak, mert hiányzik belőle a történelmi szembenézés szándéka. A kormány csupán annyit tett meg, hogy nem a választásokat megelőzően, hanem az után állítja fel a vitatott szobrot.