A norvég kormányfő - elsőként hazája miniszterelnökei közül - bocsánatot kért a holokauszt emléknapon a zsidók megsemmisítésében játszott norvég szerep miatt. Jens Stoltenberg pénteki megemlékezésében utalt arra, hogy norvég rendőrök és mások segítették a német megszállókat a zsidók deportálásában.
Megemlékezést tartottak a Bundestagban a holokauszt áldozatairól pénteken, az auschwitz-birkenaui náci haláltábor felszabadításának 67. évfordulóján. A német törvényhozás alsóházában a tekintélyes irodalomkritikus Marcel Reich-Ranicki tartott előadást a varsói gettóból származó emlékei alapján, beszédét a német politikai elit döbbent csenddel fogadta.
Ma tartják a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapját az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának 67. évfordulóján. Budapesten megemlékezés lesz a Holokauszt Emlékközpont és az Élet Menete Alapítvány szervezésében a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.
Megszületett a megállapodás a holokauszt túlélőinek juttatandó támogatás kifizetéséről; a kifizetések január első felében megkezdődhetnek - közölte Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kedden.
A felmérések szerint Magyarországon a lakosság aránylag nagy csoportja szélsőségesen előítéletes. Különösen a választások éveiben nő a zsidósághoz negatív érzelmeket társító antiszemiták száma.
A német pénzügyminisztérium szerint további tárgyalásokra van szükség a holokauszt túlélőinek nyújtandó német nyugdíjak összegéről, mert ennek részleteit még nem dolgozták ki. A tárca csütörtöki közleménye ahhoz a hétfői hírhez kapcsolódik, amelyben a New York-i központú Claims Conference bejelentette, hogy Németország 16 ezerrel több holokauszt-túlélőnek, köztük volt budapesti gettólakóknak folyósít kárpótló nyugdíjat.
Németország beleegyezett, hogy további 16 ezer, gettóba vagy a nácik előli bujkálásra kényszerített holokauszt-túlélőnek, köztük a budapesti gettó volt lakóinak folyósít kárpótló nyugdíjat.
Svédország 65 ezer dollárral díjazott három svéd és egy magyar kutatót, akik a II. világháború idején Magyarországon zsidókat mentő Raoul Wallenberg sorsát próbálták meg felderíteni.
Egy napra megnyitják az érdeklődők előtt azt az amszterdami lakást, ahol a holokauszt áldozatává vált Anne Frank élt szüleivel, mielőtt el kellett volna rejtőzniük a náci megszállók elől.
A holokauszt-túlélőknek járó támogatás azonnali kifizetésére szólította fel a kormányt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az MTI-nek is elküldött keddi közleményében.
Lehetővé tenné a német Allianz és az olasz Generali biztosítótársaság világháború alatti dokumentációjához való hozzáférést, valamint kárpótlási perek indítását az Egyesült Államokban az a törvénytervezet, amelyről szerdán tartanak meghallgatást az amerikai képviselőház külügyi bizottságában.
Az OktaTÁRS-FELLOWship néven a budapesti Holokauszt Emlékközpont 2010 júniusában hirdette meg először nemzetközi holokauszt-oktatási szakértőképzési programját. Idén is elindult a képzés, amelynek első ütemére november 2-7. között kerül sor.
Amikor a magyarországi deportálások elkezdődtek, már a német vezetők is ráébredtek, hogy el fogják veszíteni a háborút. Legtöbbjük úgy gondolhatta, hogy legalább a "párhuzamos háborút" - a zsidóság megsemmisítését - megnyerhetik - fogalmazott Randolph L. Braham egy Bécsben tartott előadásában. A neves holokausztkutató szerint a magyar zsidók az utolsó pillanatig meg voltak győződve arról, hogy biztonságban vannak. Horthy Miklós a zsidókérdést ráhagyta az antiszemitákra - mondta a történész.
Az 1941. augusztus végén Kamenyec Podolszkijban elkövetett tömeggyilkosság több szempontból is mérföldkő volt a holokauszt történetében. Az áldozatok száma itt volt először ötjegyű, és itt vált először nemzetközivé a népirtás. A meggyilkolt 23 600 zsidó nagyjából felét ugyanis előzőleg Magyarországról telepítették ki.
A két világháború közti társadalom a zsidóság hézagmentes asszimilációját kulcskérdésnek találta. Faji és szociális indokok garmadájával igazolták gondolkodók, mennyire üdvös lenne, mégis lehetetlen. Akár igaz, akár nem, ma már csak kevesen hiszik, hogy kívánatos cél volna.
Pénztörténet, forráskutatás, hunok és Árpádok az egyik oldalon. Don-kanyar, zsidótörvények és nemzeti összeomlás a másikon. Hóman Bálintot nem mint történészt, hanem mint politikai vezetőt állították népbíróság elé. Ítéletet is az utóbbi felett mondtak.
A magyar hatóságok összegyűjtik és az országhatáron túlra szállítják a zsidókat, a németek pedig lemészárolják őket. Miképp a hitleri megszállás után 1944-ben, három évvel korábban is ez volt a forgatókönyv. Az egyik különbség, hogy 1941 július-augusztusában „csak” valamivel kevesebb mint 20 ezer embert deportáltak Magyarországról, egy másik, hogy 1941-ben a német hadvezetés is kérte-követelte, hogy a magyarok állítsák le a kitoloncolás-sorozatot.
Van joghatósága a chicagói szövetségi bíróságnak azon per lefolytatására, amelyet holokauszt-túlélők kezdeményeztek a MÁV ellen tavaly februárban - mondta ki hétfőn a bíróság.
A holokauszt áldozataira emlékeztek vasárnap Szekszárdon a népirtás 67. évfordulóján, a tolnai megyeszékhelyről hatszáz embert hurcoltak el 1944 júliusában.
Máig kísért a rejtély: miképpen tudták 1944. május 15-től július elejéig, néhány hét leforgása alatt összeszedni, gettókba gyűjteni, bevagonírozni és a haláltáborokba szállítani a vidéken élő, félmilliós lélekszámú magyar zsidóságot? Kit terhel a fő felelősség? A német megszállókat? A Sztójay-kormányt és -adminisztrációt, amiért még a németeknél is lelkesebben küldték a halálba honfitársaikat? Karsai László és Ungváry Krisztián eltérően látják az akkori eseményeket.
