Előítélet, megbélyegzés és antiszemitizmus
A felmérések szerint Magyarországon a lakosság aránylag nagy csoportja szélsőségesen előítéletes. Különösen a választások éveiben nő a zsidósághoz negatív érzelmeket társító antiszemiták száma.
#holokauszt
Holokauszt-nyugdíjak: a németek még tárgyalni akarnak
A német pénzügyminisztérium szerint további tárgyalásokra van szükség a holokauszt túlélőinek nyújtandó német nyugdíjak összegéről, mert ennek részleteit még nem dolgozták ki. A tárca csütörtöki közleménye ahhoz a hétfői hírhez kapcsolódik, amelyben a New York-i központú Claims Conference bejelentette, hogy Németország 16 ezerrel több holokauszt-túlélőnek, köztük volt budapesti gettólakóknak folyósít kárpótló nyugdíjat.
Újabb holokauszt-túlélőknek folyósít nyugdíjat Németország
Németország beleegyezett, hogy további 16 ezer, gettóba vagy a nácik előli bujkálásra kényszerített holokauszt-túlélőnek, köztük a budapesti gettó volt lakóinak folyósít kárpótló nyugdíjat.
Magyar Wallenberg-kutató is pénzt kapott a svéd kormánytól
Svédország 65 ezer dollárral díjazott három svéd és egy magyar kutatót, akik a II. világháború idején Magyarországon zsidókat mentő Raoul Wallenberg sorsát próbálták meg felderíteni.
Egy napra megnyitják Anne Frank egykori otthonát
Egy napra megnyitják az érdeklődők előtt azt az amszterdami lakást, ahol a holokauszt áldozatává vált Anne Frank élt szüleivel, mielőtt el kellett volna rejtőzniük a náci megszállók elől.
Mazsihisz: a kormány nem fizette ki a holokauszt-túlélők támogatását
A holokauszt-túlélőknek járó támogatás azonnali kifizetésére szólította fel a kormányt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az MTI-nek is elküldött keddi közleményében.
Beperelhetnék az Allianzot és a Generalit a holokauszt-túlélők
Lehetővé tenné a német Allianz és az olasz Generali biztosítótársaság világháború alatti dokumentációjához való hozzáférést, valamint kárpótlási perek indítását az Egyesült Államokban az a törvénytervezet, amelyről szerdán tartanak meghallgatást az amerikai képviselőház külügyi bizottságában.
Folytatódik Budapesten a holokauszt-oktatási szakértők képzése
Az OktaTÁRS-FELLOWship néven a budapesti Holokauszt Emlékközpont 2010 júniusában hirdette meg először nemzetközi holokauszt-oktatási szakértőképzési programját. Idén is elindult a képzés, amelynek első ütemére november 2-7. között kerül sor.
Braham: Horthy a zsidókérdést ráhagyta az antiszemitákra
Amikor a magyarországi deportálások elkezdődtek, már a német vezetők is ráébredtek, hogy el fogják veszíteni a háborút. Legtöbbjük úgy gondolhatta, hogy legalább a "párhuzamos háborút" - a zsidóság megsemmisítését - megnyerhetik - fogalmazott Randolph L. Braham egy Bécsben tartott előadásában. A neves holokausztkutató szerint a magyar zsidók az utolsó pillanatig meg voltak győződve arról, hogy biztonságban vannak. Horthy Miklós a zsidókérdést ráhagyta az antiszemitákra - mondta a történész.
„Azért írok, mert Pesten nem tudnak erről semmit sem”
Az 1941. augusztus végén Kamenyec Podolszkijban elkövetett tömeggyilkosság több szempontból is mérföldkő volt a holokauszt történetében. Az áldozatok száma itt volt először ötjegyű, és itt vált először nemzetközivé a népirtás. A meggyilkolt 23 600 zsidó nagyjából felét ugyanis előzőleg Magyarországról telepítették ki.
Zsidó asszimiláció: véget nem érő történet?
A két világháború közti társadalom a zsidóság hézagmentes asszimilációját kulcskérdésnek találta. Faji és szociális indokok garmadájával igazolták gondolkodók, mennyire üdvös lenne, mégis lehetetlen. Akár igaz, akár nem, ma már csak kevesen hiszik, hogy kívánatos cél volna.
Katedrától a zsidótlanításig. Hóman ártó politikus volt
Pénztörténet, forráskutatás, hunok és Árpádok az egyik oldalon. Don-kanyar, zsidótörvények és nemzeti összeomlás a másikon. Hóman Bálintot nem mint történészt, hanem mint politikai vezetőt állították népbíróság elé. Ítéletet is az utóbbi felett mondtak.
Elfeledett magyar holokauszt 1941-ből
A magyar hatóságok összegyűjtik és az országhatáron túlra szállítják a zsidókat, a németek pedig lemészárolják őket. Miképp a hitleri megszállás után 1944-ben, három évvel korábban is ez volt a forgatókönyv. Az egyik különbség, hogy 1941 július-augusztusában „csak” valamivel kevesebb mint 20 ezer embert deportáltak Magyarországról, egy másik, hogy 1941-ben a német hadvezetés is kérte-követelte, hogy a magyarok állítsák le a kitoloncolás-sorozatot.
Holokauszt: dönthet a chicagói bíróság a MÁV elleni perben
Van joghatósága a chicagói szövetségi bíróságnak azon per lefolytatására, amelyet holokauszt-túlélők kezdeményeztek a MÁV ellen tavaly februárban - mondta ki hétfőn a bíróság.
Szekszárdon a holokauszt áldozataira emlékeztek
A holokauszt áldozataira emlékeztek vasárnap Szekszárdon a népirtás 67. évfordulóján, a tolnai megyeszékhelyről hatszáz embert hurcoltak el 1944 júliusában.
Karsai-Ungváry vita: kik a vidéki zsidóság eltűnésének fő felelősei?
Máig kísért a rejtély: miképpen tudták 1944. május 15-től július elejéig, néhány hét leforgása alatt összeszedni, gettókba gyűjteni, bevagonírozni és a haláltáborokba szállítani a vidéken élő, félmilliós lélekszámú magyar zsidóságot? Kit terhel a fő felelősség? A német megszállókat? A Sztójay-kormányt és -adminisztrációt, amiért még a németeknél is lelkesebben küldték a halálba honfitársaikat? Karsai László és Ungváry Krisztián eltérően látják az akkori eseményeket.
Kőbányai János: „Köszönet" György Péternek
Köszönettel tartozom György Péter hozzászólásáért minapi cikkemhez (A kiszántott falusi zsidók hűlt helye). Esküszöm, nem beszéltünk össze, de hálás vagyok, hogy írásomat illusztrálta, s fellépése (s emblematikus személyisége) több dimenzióssá szélesítette mondandómat. Amire csak félmondattal utaltam –"a cigány-holokauszt mitosz ellen... lehetetlen fellépni” –, azt György hús-vér valósággal töltötte meg.
György Péter: Kőbányai gőgje megsértette roma polgártársainkat
„Talán nem túlzás, ha asszimiláns, hiten kívüli, de ilyesfajta politikai dolgokban zsidó identitással rendelkező magyarként a bocsánatát remélem mindazoknak a roma polgártársainknak, akiket Kőbányai János magyarázhatatlan gőgje megalázott, megsértett, szíven ütött” – írja György Péter, aki az alábbiakban reflektált Kőbányai János A kiszántott falusi zsidók hűlt helye című cikkére.
Kőbányai János: A kiszántott falusi zsidók hűlt helye
A falusi zsidók kiszántásával megürült hely betöltésének végzetes történetéből, cigányok és zsidók eltérő szerepéből, s kitaszíttatásuk eltérő okaiból eredő tanulságok levonását nem lehet megspórolni. A magyar falu (vidék) pusztulásának ugyanis, amelynek szimptomáival most szembesülünk, itt van az igazi gyökere - állítja Kőbányai János.
Izraelben két percre megállt az élet
Két percre megállt az élet Izraelben a holokauszt-emléknapon.