Kőbányai János
Kőbányai János

Köszönettel tartozom György Péter hozzászólásáért minapi cikkemhez (A kiszántott falusi zsidók hűlt helye). Esküszöm, nem beszéltünk össze, de hálás vagyok, hogy írásomat illusztrálta, s fellépése (s emblematikus személyisége) több dimenzióssá szélesítette mondandómat. Amire csak félmondattal utaltam –"a cigány-holokauszt mitosz ellen... lehetetlen fellépni” –, azt György hús-vér valósággal töltötte meg.

György Péter módszere – a lehengerlő megbélyegző címkézés, amely köszönő viszonyban sincs az előtte álló szöveggel, megvilágítja azt a stratégiát és pszichológiai erőteret, amelyből ez a kérdés – és vele a megoldás beindítása – nem tud szabadulni. Mindenki ellenőrizheti – ez a csodálatos a digitális médiában, hogy ide-oda kattintva a linkekre az igazmondás könnyen tetten érhető – hogy írásomnak nincsen olyan szemantikai értelmezhetősége, amelyből „gőg” sütne ki, vagy a benne kifejtettek, akár személyem, kapcsolatba hozhatók lennének a jobboldali publicistáéval vagy a szélsőjobboldali párttal.

Azonban György nem véletlenül aggatja rám ezeket a jelzőket, mert azoknak a valóság(á)hoz sokkal mélyebben van közük. Az „önelfojtás” egyenes követmezménye a projekció, amelyet itt nyilvánosan leleplezett. Hiszen a „gőg” belőle szivárog fel, a frusztált zsidóból – karakterisztikusabb zsidó magatartást reprezentál, mintha pajeszt növesztene –, aki nálánál üldözöttebb embertársai védelmére kél fölülről és kéretlenül, hogy saját gyengeségét, sérelmét, sorsát kompenzálja.

Azzal, hogy ő képes a védelemre, ezzel szerezné meg nemlétező magabiztosságát, otthonosságát – s helyezné fölülre magát. (Annak idején  Szabó Istvánt térdepeltette borsóra A Napfény ízéért, mert nem ábrázolta kellő empátiával a zsidó család tragédiájáról szóló filmeposzában a magyarok szenvedéseit, akik a zsidókat kísérték.) A Jobbikhoz hasonlítást sem az ujjából szopja, hanem apja történetéből, aki bori fogoly létére a Jobbik szellemi hinterlandjához csatlakozott. Erről szól Apám helyett című könyve  – fontos, belülről ábrázolt dokumentum a zsidó öngyülölet és annak a társadalomra való romboló hatásáról. S persze a gőg kijut magának a Múlt és Jövő főszerkesztőjének – pontosabban a „manifeszt” zsidónak – egy „vitathatatlanul becsületes szándékú” jelzővel. Egyedül csak ezt utasítom vissza – soha nem írta le lapom és kiadóm nevét, soha nem legitimálta a létezését, épp ellenkezőleg, ezért nincs joga ehhez a vállonveregetéshez

A szorongásos gőg idézi elő azt, hogy iskolázott ember létére ez az érzelmi kitörés megfosztja a logikus gondolkodás esélyétől. (Ez a tulajdonság –  keserű tapasztalatból ismerem, a terepen dolgozva – egy egész réteg jellemzője. A zárójelben maradva, mert nem ez a válaszomnak a központi iránya, ennek tudom be az SZDSZ bukását és vele korrelációban, a szélsőjobb fenyegető térnyerését.)

Cikkemben nem állítottam egyebet, minthogy a magyar, a zsidó és a cigány (legalábbis magyarul: nem roma – ez olyan megmosolyogtató politkai korrektség, mint zsidó helyet izraelitát mondani) egy-egy nép. Népek, amelyek különbözőek. Amennyiben paramétereikben – kulturális értékorientációjukban, társadalomban betöltött szerepükben, produkciójukban –, tehát mérhető, megragadható tényezőkben különböznek, akkor az interakciójuk is más. Noha a társadalomtudományok különböznek a természettudományoktól, de azért itt is érvényesül, hogy más összetevők interakciói más eredményeket idéznek elő. Csak ezt állítottam, és ebben az a megdöbbentő – hogy ez az állítás tabu alatt áll.

[[ Oldaltörés (Folytatás) ]]

Másért, más kondíciókból és máskor nem szenvedhette a gazda- vagy be(nem)fogadó nép a zsidókat és másért a cigányokat. Ha Györgynek más adatok jutottak a birtokába, érdemes lenne megosztani őket a nyilvánossággal. Biztos közelebb vinne a mai áldatlan helyzet megoldásához. Viszont a tények számbavételét és az azokon való elgondolkodást terrorral tiltani – nem vezet jóra, mint a közelmúlt eseményei, az eltékozolt rendszerváltás utáni húsz év fejleményei is mutatják.

Jómagam sorsban, kultúrában megtestesülő különbségekről tudok. Ez legpregnánsabban a második világháborúban nyilvánult meg. Ehhez az apokalipszishez kapcsolódik a holokauszt – a háború egy külön, a zsidó nép ellen vívott, s nemcsak a németek által vitt frontja. A holokauszt – héberül: soá – olyan fogalom, amely kizárólag a zsidó néphez és történetéhez kapcsolódik. A maga világtörténeti kontextusaiban, s nem az áldozatok számában. (Heller Ágnes Auschwitz és Gulág című kis könyvecskéjét tudom az érdelkődők figyelmébe ajánlani, amely e kérdést részletesen elemzi.) A holokauszt – többek közt – a genocídium fogalmát is magában foglalja. Az európai történemben ilyen volt az örmények törökök általi elpusztítása, s ehhez hasonló jelenség a kelet- és közép-európai népi németek kitelepítése is – ugyanis néhány millióval kevesebben érkeztek meg Németországba, mint ahányan oda elindultak. (Magyarországról való kiűzetésük, s a maguk mögött hagyott űr, igen hasonló a jelenséghez – amelyről a zsidók kapcsán írtam.)

Cigány genocídiumról nem lehet beszélni. A magyar holokausztot és a cigány poromajost nem lehet, vagy inkább nem tanácsos „egy tésztává” gyurni. S nem a 600 000 kontra 5000 áldozat „mértékaránya” kapcsán. (Vallom a Talmud tanítását: „Ha egy embert elpusztítasz, mintha az egész világot pusztítanád el.”) Hanem a két külön elbeszélés, jelenség modern magyar történelmet, s bizony a kultúrát is befolyásoló kontextusai és diskurzusai miatt – amelyet áthatott a zsidóellenesség, az antiszemitizmus, a zsidóüldözés – és végül a gyökerestül kiszántás, ami az én véleményem szerint sikerrel járt. 

A Nyugat folyóirattól – a modern magyar irodalom mára klasszikussá vált mozgalmától – kezdve az egyetemi numerus claususig, a népi–urbánus ellentétekig, az állampolgárságból, s majd fizikálisan is a magyar történelemből kiiktató ún. zsidótörvényekig e „kérdés” mentén futott a magyar szellemi és gazdasági élet fő vonala – a szellemi élet sajnos a mai napig. Volt-e, van-e ilyen volumene a cigány nép létezésének és emancipációs, majd integrációs problémáinak? Hoztak csak egyetlen országos cigányellenes törvényt a magyar történelemben? Ha Györgynek vannak ilyen adatai – álljon elő velük! A második világháború poklában egyes megyékben a helyi hatalmasságok igyekeztek megszabadulni a többségükben vándorcigányoktól. Tragédiájukat, Karsai László A cigánykérdés Magyarországon 1919–1945 c. munkájában  ötezerre teszi. Ez a poromajos – amelynek dukálna irodalom, múzeum, emléknap – és méltó emlékezés.

[[ Oldaltörés (Folytatás) ]]

A múlt őszinte és alapos tudásra törekvő feltárása, közös elemzése – csak ez vezethet a kiinduló problémák megoldásához. Ennek során fel kell tenni a kérdést, hogy milyen bűnök vezettek a magyar vidék kohéziójának megbomlásához – amelyek mára valóságos polgárháborúhoz vezettek? Én a zsidók (s ha már utaltam rá) a németek (svábok) erőszakos kiszántását döntőnek találom ebben a tragikus folyamatban. (Nem különben az „egykézést” – amelyet már Illyés Gyula leírt –, mint a feudalizmus továbbélésének következményét.) Úgy gondolom, hogy a középosztály, különösen a vidéki tulajdonos középosztály nagyrészének kiirtása nékül nem lehetett vona megcsinálni – vagy nem ilyen totálisan – az erőszakos kolhozosítást. Egy előítéletmentes és szakmai vita sokféle eredményhez vezethet.

Nem vagyok a téma szakértője, de távoli szemlélője sem.

Olaszliszka és Gyöngyöspata mellett van egy falu, amelyhez közelebbi, bensőséges viszony fűz. Nagybörzsönyben tíz éve telepedtem le, és a szívemhez éppúgy közeláll, mint a szülővárosom, Budapest. A falu története és közelmúltja megtestesíti a jelenséget, amely ma az egész országot foglalkoztatja – kit így, kit úgy. A kora középkor óta itt élő német lakosságot a második világháború után kitelepítették. (A jelenség igazi jellegét az világítja meg, hogy nem az országból, hanem csak egy másik, szegény faluba. A módos házak, gazdaságok a Csehszlovákiából lakosságcserével áthozott magyaroknak kellettek.) Ekkor roppant meg a falu ellenálló ereje, lelke, gazdasága – dacára, hogy évtizeddel később sokan visszaszivárogtak, visszavásárolták lerobbant házaikat, vagy albérletbe költöztek szülőföldjükre. (A három „funkcionális” zsidó családot – a Deutschékat, Herczogékat, Diamantékat, a bolttulajdonost, a borkereskedőt, az asztalost deportálták).

A szerves településfejlődést megszakította űrbe léptek a cignyok, akiknek a konfliktusai hasonlóak ahhoz, amit Gyöngyöspatáról lehet olvasni. Mint a napi sajtóból tudni lehet – itt három éve borzalmas gyilkosság is történt néhány forintért. Nekem jó barátom volt az áldozat, Králik Attila erdész. Úgy intéztem, hogy ott legyek a temetésén. Heller Ágnessel – aki hozzám hasonlóan már nem egy könyvét írta ebben a faluban – sokat tanakodtunk, mit tegyünk, amikor megtudtuk, hogy a Gárda is jelen lesz. Ő azt mondta, mindenképpen el kell menni – a halott barátunk iránti tisztesség okán, s hogy demonstráljuk, a Gárdától sem félünk. A fekete sereg felidézte bennem a csak a szüleim által megélt tapasztalatokat – félelmet és undort. Ugyanakkor elvártam volna, hogy ifj. Hegedűs Lóránt mellett más országos politikus is jelen legyen, és ossza meg a bánatot, haragot. A felelősséget. Heller Ágnes a helyi cigány közösség képviselőinek a jelenlétét és szavát hiányolta a végtiszteségen. Barátom rettenetes vége, a falumért érzett  felelősség is azt diktálja: a magam tudásával és tehetségével fellépjek, hogy ez a bőrön megtapasztalt eseménysor, és mindaz, amit vizionál és előhív, ne váljon véres valósággá.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fontos változás jön a YouTube-ra, másként látszik majd a feliratkozók száma

Fontos változás jön a YouTube-ra, másként látszik majd a feliratkozók száma

“Menj a francba!” – üzente Kovács Zoltán a Washington Post újságírójának

“Menj a francba!” – üzente Kovács Zoltán a Washington Post újságírójának

Videó: Ilyen a Ferrarizás csúcsa, a Corse Clienti

Videó: Ilyen a Ferrarizás csúcsa, a Corse Clienti

Elhalasztották egy súlyosan beteg pécsi férfi kilakoltatását

Elhalasztották egy súlyosan beteg pécsi férfi kilakoltatását

Két, az Iszlám Államot támogató nő ellen emeltek vádat Németországban

Két, az Iszlám Államot támogató nő ellen emeltek vádat Németországban

Szlovénia nyilvános pályázat útján keres titkosügynököket

Szlovénia nyilvános pályázat útján keres titkosügynököket