A Közel-Kelet és Észak-Afrika egyre inkább az Irán körüli konfliktus hatása alá kerül. A régió politikáját Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek rivalizálása és Izrael helykeresése is alakítja.
Hamarosan nagyon fog hiányozni a világnak a kieső szaúdi olaj, de Rijad egyelőre hiába vár segítséget az USA-tól a jemeni lázadók ellen, akik állítólag már Mekkát is támadják.
Kevesen látták vagy ismerik Abdul Malik al-Hutit, aki a Vörös-tenger vidékén a tengeri kereskedelmet fenyegető milíciává építette fel a családnevét viselő síita mozgalmat.
Az amerikai erők azonosították a drónokat Jemen hútik által ellenőrzött területein, és úgy értékelték, hogy azok közvetlen fenyegetést jelentenek az amerikai haditengerészet hajóira és kereskedelmi hajóira.
Világszerte nehezen találják a receptet az ismét erősödő terrorizmus felszámolására, amihez a katonai erő kevés. A Közel-Keleten a régiek mellett új szélsőséges csoportok jelentek meg, Afrikában pedig már államszervezői ambícióik is vannak.
Az akciót eddig a spanyolok blokkolták, ám most félreálltak az útból.
A brit tengeri kereskedelmi műveleteket felügyelő iroda közleménye szerint a hajót az egyik oldalán találták el.
A kezdeményezéshez mások mellett az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Bahrein, Kanada és Norvégia is csatlakozik.
A hétvége folyamán több szállítmányozó cég is bejelentette, hogy elkerüli a Szuezi-csatornát.
Az Emírségek elleni támadással a Közel-Kelet új katonai tényezőjévé vált a jemeni huti mozgalom, melyre Irán úgy tekint, mint az általa felépített „ellenállás tengelyének” részére, egy táborban a libanoni Hezbollahhal vagy a palesztin Hamásszal.
