szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Kanadai kutatók szerint nem a puszta véletlennek köszönhető az, hogy bizonyos zenékkel az ember úgy érzi, képes együtt rezonálni. A megállapítás a zeneterápiát is hatékonyabbá teheti.

Érezte már úgy, hogy egy dal igazán rezonál önnel? Ha igen, akkor könnyen lehet, hogy az nem a véletlen műve. Pontosabban: sokkal több az igazságtartalma a megállapításnak, mint azt elsőre gondolná. A kanadai McGill Egyetem tudósainak elmélete szerint a zenét nem pusztán hallgatja az ember, a test fizikailag is rezonál vele, mivel az agy természetes rezgései szinkronban vannak az olyan tényezőkkel, mint a ritmus és a hangmagasság.

Az erről szóló publikáció a Nature Reviews Neuroscience című tudományos lapban jelent meg.

Ahogy a Science Alert is írja: a zenét gyakran „univerzális nyelvnek” tekintik – a különböző kultúrákban az emberek hasonló mozdulatokat tesznek, a kisgyerekek pedig ösztönösen ütemre rugóznak. Az idegi rezonancia elmélete (neural resonance theory, NRT) szerint az olyan részletek, mint a harmónia a zenében azért lehetnek annyira élvezetesek, mert szinkronban vannak az agy rezonáns mintázataival.

Caroline Palmer, az egyetem tudósa és a tanulmány társszerzője szerint mindez hatással lehet a terápiákra, az oktatásra és a technológiára is.

Az NRT egyik legfőbb kiindulópontja az, hogy az idegi oszcillációk különböző ütemben szinkronizálódnak a külső hanghatással. Az agykéregben lévő neuronok olyan frekvenciákon oszcillálnak, amelyek rezonálnak a zenében lévő impulzusokkal, vagyis a ritmussal.

Bitter Sweet Symphony: Egy szomorú dal igenis lehet örömzene

Örömforrás is lehet a szomorúság, pontosabban a szomorú zenék hallgatása – derítette ki Emery Schubert ausztrál kutató, ezzel azt is megmagyarázva, mi az oka annak, hogy sokan keresik az efféle zenei élményt.

A magasabb frekvenciákat, körülbelül 30-tól több mint 4000 Hz-ig hangmagasságként érzékeljük. Az agykéregben lévő gamma-frekvenciás oszcillációk ennek alsó végével, míg a hallóideg, az agytörzs és a csiga a nagyobb hangmagasságokkal vannak szinkronban. Mindezek együttesen teszik élvezetessé a zenét függetlenül attól, hogy valakinek van-e bármilyen zenei előképzettsége.

A kutatók szerint azonban mindez nem jelenti azt, hogy a fejlettebb zene ne okozna örömöt az embernek, csupán arról van szó, hogy az egyszerűbb elemek, mint a ritmus vagy a frekvencia ösztönösen hatnak az emberre. Idővel az agyi oszcillációk torzulást mutattak a tanult struktúrák, az úgynevezett ráhangolódás felé.

A kutatók úgy vélik, az NRT betekintést nyújt az idegtudományba, az emberi viselkedésbe, valamint a kettő kapcsolatába is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!