szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Egérkísérletekkel bizonyították a kutatók, hogy nem minden szinapszis követi ugyanazt a tanulási mintázatot az agyban – és ennek a felfedezésnek lehet egy fontos jelentősége is.

Jó pap holtig tanul – tartja a kissé klisés mondás, melynek igazságtartalmával nehéz vitatkozni. Az ember ugyanis tényleg folyamatosan tanul, még akár a halál előtti pillanatokban is megjegyezhet valamit az agy.

A tanulás ugyanakkor egy rendkívül komplex folyamat az agyon belül, és most kiderült: sokkal komplexebb és „okosabb” módon mehet végbe ez a tanulás, mint azt a tudósok eddig gondolták.

Mint a BGR kifejti: az idegtudomány évtizedeken át a Hebb-féle tanulásként ismert elképzelést tartotta iránymutatónak. Ennek lényege, hogy ha két neuron egyszerre aktiválódik, akkor erősödik a kapcsolatuk – ezt tekintették a „tanulás motorjának” minden területen, legyen szó a biciklizés elsajátításáról, vagy egy esemény memorizálásáról.

A Stanford Egyetem kutatói által jegyzett, a Science tudományos folyóiratban publikált tanulmány azonban most „újraírta a szabálykönyvet”: a szakemberek ugyanis lekövették, hogyan viselkednek az egyéni szinapszisok, azaz a neuronok közötti kapcsolatok, miközben végbemegy a tanulási folyamat.

Ennek megfigyeléséhez fénylő bioszenzorokat helyeztek egerekbe, hogy valós időben figyelhessék meg, amint az állatok alapvető feladatokat tanulnak meg – például hangjelzéseket. Mint kiderült, nem minden szinapszis követi ugyanazt a tanulási mintázatot.

Felfedezték az agy titkos önvédő mechanizmusát: inkább árt magának, csak hogy túléljen

A maratoni futókkal elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az emberi agy képes felemészteni önmaga egy részét akkor, ha éhezik.

Míg néhány kapcsolat a Hebb-féle tanulási modellt követve erősödött, mások ettől függetlenül mentek keresztül változásokon. Sőt, az egyes neuron-ágak egyszerre teljesen különböző stratégiát is alkalmaztak – mindez pedig arra enged következtetni, hogy az agy tanulási folyamata nem egységes.

A felfedezés a tanulással kapcsolatos tudományos ismeretek elmélyítése mellett abban is segíthet, hogy az olyan mentális betegségeket is jobban meg lehessen ismerni, melyek a kulcsfontosságú idegi kapcsolatok gyengülésére vezethetők vissza. Ide sorolható például a depresszió is.

Ha sikerül jobban megérteni az agy működését e téren, akár arra is rájöhet a tudomány, hogy hogyan lehet célzott kezeléseket kidolgozni az ilyen kapcsolatok helyreállítása érdekében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!