Változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs alapmutatói, amelyek márciusban alig változtak az előző hónaphoz képest – közölte a jegybank. A három inflációs alapmutató közül kettő csökkent, egy pedig változatlan maradt márciusban az előző havihoz képest. A repülőjegyárak rendkívül erős ingadozása megnehezítette az inflációs tendenciák megítélését a nem tartós iparcikkek körében – tették hozzá.
A konszenzusos citybeli várakozás szerint a magyar inflációs ütem a bázishatások belépésével az év későbbi szakaszában kezd nagyobb ütemben gyorsulni, és várhatóan jövőre éri el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos középtávú célját.
A hivatalos statisztikai adatok is azt mutatják, hogy négy év alatt a gázfűtés a kisebb fogyasztók számára drágult, a legtöbbet használók viszont hét százalékkal kevesebbet fizetnek. A szénnel tüzelők költsége eközben majdnem 40 százalékkal nőtt. Az árak a különböző vásárlói kosarak esetében is érdekesen alakultak.
A fejlett világban jelenleg csak Japánt és Európát fenyegeti deflációs veszély, Európának azonban viszonylag jó esélyei vannak, hogy elkerülje a Japán-szindrómát – értékelte a világgazdaság helyzetét a Pioneer Alapkezelő mai sajtóreggelijén Forián-Szabó Gergely befektetési igazgató. Bár Magyarországon is negatívba fordult a fogyasztói árindex, egyelőre nyoma sincs valódi deflációs veszélynek, így a jegybank viszonylag kényelmes helyzetben van.
A citybeli befektetési és elemzőházak közül több is az áprilisival megegyező, 0,1 százalékos árcsökkenést jósolt tizenkét havi összevetésben a múlt hónapra. Ez a várakozása mások mellett a JP Morgan, a 4cast és a Barclays elemzőinek, és a szélesebb londoni konszenzusos előrejelzési átlag is mínusz 0,1 százalékot valószínűsít.
Ukrajnában jelentősen megugrott az éves infláció májusban az ukrán statisztikai hivatal pénteken közölt adatai szerint.
A fogyasztói árindex áprilisi csökkenése után valószínűleg májusban is negatív vagy legfeljebb zéró lehetett az éves összevetésű infláció Magyarországon – jósolták a jövő heti adatismertetés előtti első prognózisaikban londoni pénzügyi elemzők.
A Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja is foglalkozik a magyar jegybank tegnapi alapkamat-csökkentésével: A blog által megkérdezett elemzők szerint jöhet még további vágás, így a Közép-Európában mérvadónak tekintett lengyel szint alá süllyedtünk. A jegybankot, és a piacokat is mindeközben "elvakítja" a folyó fizetési mérleg többlete – legalábbis egyelőre.
Az EKB szoros figyelemmel kíséri az euró árfolyamát és a hitelpiaci folyamatokat, és készen áll, hogy cselekedjen, ha deflációs spirálra utaló jeleket lát.
Kovács Árpád szerint a gazdaság növekszik, a bankszektorba áramlik a tőke, csökkenhet az infláció, gyorsulhat az export. A költségvetési tanács elnöke optimista, ám óvatos.
Varga Mihály szerint a gazdaság "kirobbanó formába" került, a költségvetés jó állapotban van, de az inflációval, illetve az annak hiánya miatt várható költségvetési bevételcsökkenéssel az új kormánynak foglalkoznia kell. A nemzetgazdasági miniszter a Hír TV esti műsorában egy kérdésre ugyancsak az alacsony inflációs mutatóval összefüggésben úgy vélte, hogy az MNB-nek még lehet mozgástere a kamatcsökkentésre.
Az elemzők éves összevetésben 0,2, márciushoz képest pedig 0,3 százalékos drágulást vártak. A szakértők éves átlagban 0,7 százalékos, év végére pedig 2 százalékos fogyasztói árindexszel kalkulálnak.
2014-re 2,3 százalékos, jövőre 2,1 százalékos gazdasági növekedést jósol Magyarországnak az Európai Bizottság – derül ki a hétfőn bemutatott tavaszi gazdasági előrejelzéséből. Az államháztartás hiánya az Európai Bizottság számításai szerint 2014-ben 2,9 százalék lesz, jövőre pedig 2,8 százalék körül alakulhat. Az államadósság ugyanakkor a tavalyi 79,2 százalékról idénre 80,3 százalékra kúszhat, míg jövőre csak 79,5 százalékra csökkenhet. Az EB arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarország különösen kitett az ukrán válság további elmélyülésének.
Minden korábbinál egyértelműbb utalást tett az Európai Központi Bank elnöke csütörtökön arra, hogy az EU-jegybank mennyiségi enyhítésbe – azaz pénznyomtatásba – kezd, ha folytatódik az euró árfolyamának erősödése vagy tovább romlik az inflációs kilátás az euróövezetben.
A Raiffeisen Bank elemzői szerint a gazdaságpolitikában a választásokat követően sem lesz jelentős irányváltás, de prioritás marad, hogy az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradjon. Úgy gondolják, hogy áprilisban még jön egy 10 bázispontos kamatvágás, és elképzelhetőnek tartják, hogy ezután is következik még egy-két vágás.
Az NGM szerint a márciusi 0,1 százalékos inflációs adat régiós és historikus összehasonlításban is nagyon alacsony, és az elemzői várakozásoknál is kedvezőbb. Az elemzők szerint év végére kerülhet 2 százalék közelébe vagy fölé, de akkor is a 3 százalékos cél alatt marad a fogyasztói árindex.
Az infláció 0,1 százalék volt márciusban a KSH adatai szerint. Az utóbbi egy évben a háztartási energia, a járműüzemanyagok, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, míg a szeszes italok, dohányáruk és szolgáltatások drágultak.
Márciusban 0,5 százalék volt az infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) hétfőn közölt előzetes, becsült adata szerint.
A jegybank inflációs jelentése alapján 2014-re 0,7 százalékos, 2015-re 3,0 százalékos éves pénzromlást várnak az MNB szakértői.
A bruttó hazai termék várható növekedési ütemét erre az évre változatlanul 2,1 százalékra prognosztizálta a jegybank, a jövő évi prognózis 2,4 százalékról 2,5 százalékra javult.
