Ma megtudjuk, negatívba fordult-e a magyar infláció
Az infláció januári alakulásáról közöl ma adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az infláció januári alakulásáról közöl ma adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A hivatalos inflációs adat közzétételének napján közli ezután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a saját inflációs alapmutatóit az eddigi egynapos követés helyett. Az adatokat, szintén újításként, rövid, leíró jellegű szöveges értékeléssel is kiegészíti – közölte Virág Barnabás, az MNB igazgatója a jegybank szerdai sajtótájékoztatóján.
Japán megteheti, hogy fenntartja az extra laza monetáris politikát, az USA viszont nagyon nem.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az erős elemzői ellenszéllel dacolva hajtották keresztül a kamatcsökkentési programot és fogadtatták el a piacokkal az alacsony magyarországi kamatszintet. Az elemzők szerint 2,6 százalékos alapkamatnál a jegybank lezárja a csökkentési ciklust.
Csak átmenetileg csökkent régen látott mélységbe az infláció Magyarországon, 2015-ben 3 százalék közelébe zárkózik vissza a pénzromlás mértéke – írja a Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja. A magyar jegybank pedig minden bizonnyal folytatja az alapkamat csökkentését.
Az idén februárban a fogyasztói árak 0,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az előző hónaphoz képest szintén 0,1 százalékkal emelkedtek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
Kissé gyorsulhatott februárban az éves összevetésű magyarországi infláció, elsősorban a belépő bázishatások miatt, de továbbra is messze elmarad a 3 százalékos jegybanki inflációs céltól – jósolták a keddi adatismertetés előtt londoni pénzügyi elemzők.
Inflációs kockázatot jelent Közép-és Kelet-Európa gazdaságaiban az ukrajnai válság a globális élelmiszer- és nyersolajárakra gyakorolt esetleges hatásai révén - vélekedtek szerdai helyzetértékeléseikben a londoni pénzügyi elemzők.
Kilábaltunk a recesszióból, és tovább gyorsul a magyar gazdasági növekedés a következő években – állapítja meg az Európai Bizottság előrejelzése. Komolyak azonban a lefelé mutató kockázatok is, a hiány és az adósság pedig ismét növekedésnek indulhat.
A rekordalacsony inflációnak köszönhetően az idén folytatódhat a reálbér-növekedés Magyarországon az Erste és a Takarékbank elemzői szerint, így a háztartások fogyasztása is mintegy 1,5-2 százalékkal bővül majd 2014-ben.
Majdnem átlépte a 315-ös szintet a forint euróval szembeni árfolyama csütörtökön. A gyengülés már hetek óta tart, nem utolsó sorban a magyar jegybank kamatcsökkentési hullámának következményeként. Elemzők úgy vélik, nem indokolt a forint mesterséges gyengítése, Matolcsy Györgyéknek és a kormánynak azonban a jelek szerint továbbra sincs ellenére a gyengébb fizetőeszköz, sőt.
Csökkent januárban az infláció, ez elsősorban az üzemanyagárak csökkenésének tudható be.
Januárban az egy évvel korábbival megegyező szinten állt a fogyasztóiár-színvonal, az előző hónaphoz, decemberhez képest pedig átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Csökkentette a 2014-es euróövezeti inflációra vonatkozó előrejelzését az Európai Központ Bank (EKB), ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincs deflációs veszély.
Negatív is lehetett az éves fogyasztói árindex Magyarországon a múlt hónapban a közműdíj-csökkentések átszűrődő hatásai miatt - közölték londoni pénzügyi elemzők pénteki előrejelzésükben.
Pontosan 4 százalékkal fizet kevesebb kamatot a februártól született babáknak az állam, mint a 2014. január 31-ig megszületett gyerekeknek. Az új sorozatú babakötvény már csak 4,7 százalékos kamattal kapható, míg a decemberi még 8,7 százalékot ad. Ennek oka pedig az előző évi inflációban keresendő.
Ha a kormány nem változtat, túllőhet a hiánycélon, és ha Matolcsy nem szórja ki az összes pénzt az olcsó jegybanki hitelből, a tervezett növekedést sem érjük el.
Hogyan lehet eredményes egy jegybank, ha azok az adatok és előrejelzések, melyre alapozva a döntéseit meghozza, teljességgel bizonytalanok? – teszi fel a kérdést a Pénzügyi Szemle Online blogja.
Óvatosságra inti az OECD Magyarországot a jegybanki alapkamat további csökkentésével kapcsolatban, ami az infláció elszabadulását okozhatja, és a banki különadókat nevezi meg az aggasztóan alacsony kilábalás egyik fő okaként. A nemzetközi szervezet Közép-Európára vonatkozó országjelentésének Magyarországra vonatkozó része azt is kiemeli, hogy alacsony mértékű növekedés várható hazánkban.
Piaci elemzők várakozásai szerint a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden tovább csökkenti, újabb történelmi mélypontra mérsékeli az alapkamatot.