Idén alig fog nőni a magyar gazdaság, 2026-ban is a kormányzati terv alatti lehet a növekedés, az infláció még jövőre is beragad egy kényelmetlenül magas szinten – számol a K&H.
Az infláció gyorsul, a közlekedés lassul, elkészült egy mindenkit meglepő törvényjavaslat, amely kiütheti a plázákat, a kormány pedig megemelte a hiánycélt. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a kormány a választások előtt osztogatni fog, ami fűti majd az inflációt, az jövőre is még 4,6 százalék lehet. A béremelkedés üteme lassul, a közepes reálbér idén és jövőre 2,5 százalék körül nőhet.
Az érdekvédők azt kérték, hozzák előre nyárra a nyugdíjkorrekciót, hiszen már most magasabb az infláció, mint amivel számoltak az idei nyugdíjemeléskor.
Április elején kezdődött utoljára 3-assal az euró árfolyama, akkor sem tartott sokáig.
Az árrésstopos termékek ára csökkent, keresztárazás nem volt, mégis növekedtek az árak, ami az OKSZ szerint azt jelenti, hogy a drágulás oka máshol keresendő.
Közelében sincsenek az elvárt célhoz a valós adatok.
A telefon- és a banki díjak lenyomása olcsóbbá tette a szolgáltatásokat, az élelmiszerek viszont újra drágulni kezdtek, hiába nyúl bele a kormány az árrés szabályaiba. Az infláció 4,4 százalékosra gyorsult, áprilishoz képest is nőttek az árak.
Kikukázta az európai autómárkák némelyikét a nemzetgazdasági miniszter, aki túlzottnak tartja a magyar ipar függőségét a német piactól. Kitart viszont – legalábbis a választásokig – a két számjegyű béremelések, az ár- és árrésstopok mellett, kerül, amibe kerül. Nagy Mártont azért komoly jóstehetségnek nem érdemes tartani, az elmúlt években elhangzott prognózisait rendre felülírta az élet.
Az EKB újra kamatot vágott, az új irányadó ráta 2 százalék. Az inflációs előrejelzést lefelé módosították: idén 2 százalék, jövőre 1,6 százalék várható. A magyar alapkamat 6,5 százalék, az infláció jövőre csökkenhet stabilan 4 százalék alá.
Ez a HVG májusi bevásárlókosara.
Gazdasági fellendülés és az infláció csökkenése nélkül nincs esély arra, hogy a magyar családok helyzete érdemben javuljon.
Hiába lehetett már egy ideje azt látni, hogy az ingatlanpiaci minisokk viszonylag gyorsan lecseng, a rövid ideig tartó áremelkedés nyomán megugrott az érdeklődés a hagyományosan olcsóbb helyek lakásai iránt.
Rövid ideig gyengíti, hosszú távon viszont erősítheti az ingatlanpiaci keresletet, ha marad a magas infláció. Eddig a lakásárak gyorsabban nőttek, mint a bérek, de ez hamarosan megfordulhat.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozásai a további bizonytalanság elkerülése érdekében javaslatot tesznek le a kormány asztalára az árrésstop zökkenőmentes kivezetésére. Az OKSZ az objektív helyzetértékelés érdekében a javaslatok kidolgozásával külső gazdasági tanácsadó társaságot bízott meg.
A harmadik hónapra 8,5 százalékra lassult a bérdinamika az év eleji 10 százalékról. A nettó átlagkereset 490 ezer forint volt, a nettó közepes kereset 382 ezer forint.
A magas infláció kiszámíthatatlanságot okoz és rontja a versenyképességet, de a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztalának résztvevői szerint az árrésstop alkalmatlan az infláció letörésére.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint sem a GDP-növekedés, sem az inflációs adatok nem utalnak a gazdaság erősödésére. Különösen aggasztónak tartják a beruházások visszaesését.
A tervezhetőség hiánya, a gyenge exportteljesítmény és a beruházások visszaesése húzza vissza a magyar gazdaságot 2025-ben.
Nem eléggé lassult az infláció; újabb termékek árrését korlátozza a kormány; devizahiteles ügyben született bírósági ítélet. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
