A nemzeti lobogók, a katonai zubbonyok és a papi reverendák színe nem annyira biztos, mint egy cipőtalp, egy csokinyuszi vagy egy jegyzetlap árnyalata – derül ki a francia zászlósötétítés kapcsán.
A mindennapok részévé vált maszkviselésnek egy érdekes következményére hívták fel a figyelmet brit kutatók: az arc alsó felének eltakarása megakadályozza, hogy mások észrevegyék érzelmeinket, és megértsenek bizonyos kommunikációs jeleket.
A hippokampuszról van szó, az agynak arról a részéről, amelynek nagy szerepe van a térbeli tájékozódásban. Ez az alapja egy londoni kutatócsoport kísérletének, amellyel az Alzheimer-kór korai diagnosztizálásához szeretnének közelebb jutni.
Csak újabban kezdik felismerni, hogy már a legfiatalabb korosztály körében is sokak életét képes megkeseríteni a felnőtteket letaglózó súlyos fejfájás, a migrén.
Sokkal kevesebb méh hal meg, ha a rovarokat robot felügyeli egy gépesített kaptárban.
Német kutatók megcáfolták azt a – korábbi tanulmányokon alapuló – közhiedelmet, hogy akik egyáltalán nem isznak alkoholt, azok nagyobb halálozási kockázatnak vannak kitéve, mint a kevés alkoholt fogyasztók.
Már korábbi vizsgálatokban is voltak az oltás többféle jótékony hatására utaló jelek, de magyarázat egyelőre nincs.
Két pont között a legrövidebb út az egyenes? Ez az elmélet, amelytől a gyakorlatban eltérünk.
Nem csupán a fény mennyiségét, hanem számszerűsíthető információkat is érzékel az emberi szem pupillája – összegezték megfigyeléseiket a Firenzei Egyetem kutatói.
A hulladékkezelés új módszerével a károkozás jelentősen kisebb, és meg is van a jutalma.
A legismertebb egyedi azonosító az ujjlenyomat, de még jó pár biomarker – DNS, retina, sőt még a hang is – jellemzi az egyént. Svájci kutatók derítették ki, hogy az emberi agynak is vannak egyéni jellemzői.
A napszaktól függően változó biológiai folyamatok (a szervezet cirkadián ritmusa) is befolyásolhatják a koronavírusteszt érzékenységét – derítették ki amerikai kutatók.
A koronavírus váratlan és átmeneti, ám korántsem káros „mellékhatására” figyelt fel egy francia kutatóintézet: 2020-ban jelentősen csökkent a munkahelyeken dolgozókat érő káros sugárzás mértéke.
Amihez a tudósok se mindig férnek hozzá, az digitalizálás révén válik igazán közkinccsé: internetre kerülnek a rovarok és a dinók.
Az oltás mellett olcsó és egyszerű módszerekkel, maszkviseléssel és szellőztetéssel is csökkenthető a fertőzésveszély.
A mai térképszoftverek őse jórészt egy berlini művészeti kísérlet, abból a korból, amikor még nem mindenki számított az internet térhódítására.
Egy magyarázat már eddig is volt, de ausztrál tudósok találtak más okot is.
A háztartások zömében megtalálható méz a sok jótékony hatása mellett bizonyos fokig akkor is segíthet, ha egy kisgyerek lenyel egy gombelemet – erre jutottak kanadai kutatók.
Mi szükség a csúcsragadozók visszatelepítésére, ha a velük való együttélés olyan súrlódásokhoz vezet, mint most többfelé is a Kárpát-medencében? A kutatók máig vitáznak arról, hogyan kellene helyreállítani a természet rendjét.
Másképpen, más mozdulatsorokkal kezelik a virtuális valóság (VR) eszközeit a gyerekek, mint a felnőttek – összegezték a Lausanne-i Műszaki Egyetem (EPFL) tudósai vizsgálódásuk eredményeit.
