Megtalálták „az emberi agy ujjlenyomatát”
A legismertebb egyedi azonosító az ujjlenyomat, de még jó pár biomarker – DNS, retina, sőt még a hang is – jellemzi az egyént. Svájci kutatók derítették ki, hogy az emberi agynak is vannak egyéni jellemzői.
A legismertebb egyedi azonosító az ujjlenyomat, de még jó pár biomarker – DNS, retina, sőt még a hang is – jellemzi az egyént. Svájci kutatók derítették ki, hogy az emberi agynak is vannak egyéni jellemzői.
Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.
A baloldali szövetség megbontásával hozna össze támogató többséget a nemzetgyűlésben a francia államfő. A szélsőjobb viszont nem állna meg a kormányfő megbuktatásánál, Marine Le Pen az elnöki posztra tör.
Miért felejtették el és hogyan találták meg az ötezer éves civilizációt, ami mára kikopott a magyar történelemkönyvekből? Ennek eredtünk nyomába a Szépművészeti Múzeum kivételes Mezopotámia-kiállítása kapcsán Niederreiter Zoltán assziriológus kurátorral.
Messzire került a Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltás utáni álomtól: túlkoncentrált és alulértékelt lett, s egyre kevésbé tekinthetjük az észszerű, átlátható tőkeallokáció terepének.
A nagyvárosokban legalább annyira szennyezett az épületek belső tereiben áramló levegő, mint a szabadban. Ez azonban, rengeteg egészségügyi kockázat mellett, akár kiaknázható lehetőségeket is jelent.