Oltás nélkül is kevesen kerülnek bajba, oltással is kevés a mellékhatás – mi nyom többet a latban? És ott van még a matek: a gyerekek nélkül nemigen érhető el a nyájimmunitás.
A fény hangulatjavító hatása jól ismert, azonban akár a félelemérzetet is befolyásolhatja. Jól kimutatható agyi mechanizmusok felelősek ugyanis azért, ha félünk a sötétben – állítják ausztrál kutatók.
A szakorvosok sok előnyét látják, de az csak később fog kiderülni, valóban kevesebb trombózist okoz-e a Richter nemrég engedélyezett új készítménye.
Mennyire befolyásolják az álhírek az emberek maszkviselési, oltási és egyéb, az egészségügyi szabályok betartásával kapcsolatos hajlandóságát? A közvélekedés szerint nagyon is, de ezt a közelmúltig érdemben senki sem vizsgálta.
A japán Nagojai Egyetem kutatói egy mikroRNS-alapú tesztet dolgoztak ki, amely akár egyetlen vizeletcseppből kiderítheti a központi idegrendszeri (CNS) daganatokat még a tünetek megjelenése előtt.
Az mRNS nem csak a Covid elleni oltáshoz jó, sokféle betegség ellen is gyógyszer lehet belőle a következő évtizedekben.
Minden városnak megvan a maga sajátos „lábnyoma”, ökorendszere, amelyben egyaránt megtalálhatók vírusok, baktériumok és más mikrobák.
Mi az a módszer, amely miatt a kínai kutatóknak magyarázkodniuk kell, hogy nem ők szabadították el az új koronavírust?
Egyre jobban láthatók azok a tizenévesek, akik azért keresnek segítséget, mert transzneműnek érzik magukat – de világszerte sok az ellentmondás akörül, hogy mi a teendő.
Az „amit mindig tudni akartál” mottójú kutatások érdekfeszítő példájaként brit tudósok nagy lépést tettek annak megismerése felé, hogy a müzli vagy a diákcsemege csomagjában miért kerülnek felülre a nagyobb darabok. A megfejtés komolyabb tudományos kérdések megfejtéséhez is jól jön.
A müncheni stadion miatt aktuális szimbólumra is igaz, hogy értelmezése attól függ, ki használja és miért.
Jelentősen hátráltatja a zéró kibocsátás elérését, ha az országok csak az elektromos járművek bevezetésére koncentrálnak. Sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia az „aktív utazásnak”, így a kerékpározásnak és a gyaloglásnak a klímacélok megvalósításában, mint eddig gondolták – hangsúlyozza egy nemzetközi tudóscsoport.
Meglepően hatékony lehet az ausztrál őslakosok több mint 50 ezer éves memóriatechnikája – derítették ki helyi kutatók.
Forradalmasíthatja a túl korán, kis súllyal született babák intenzív ellátásának gyakorlatát a WHO kutatócsoportjának eredménye.
Hiába dübörög a globális tömegtájékoztatási kampány a koronavírusról, a világtól többé-kevésbé elzárt törzsek tagjait csak rendhagyó módszerrel lehet felvilágosítani a Covid–19 lényegéről és a lehetséges védekezésről – állítja egy nemzetközi kutatócsapat.
Akkor is komolyan dolgozik az agyunk, ha csak úgy ábrándozunk – erősítettek meg és egészítettek ki korábbi eredményeket a pennsylvaniai kutatók.
Környezetkárosítással vádolták meg a gitáripart ausztrál kutatók, és nem is alaptalanul.
Amerikai, chilei és francia tudósok megbízható tudományos felmérések híján is azt javasolják, hogy érdemes néhány dolgot közelebbről is megvizsgálni.
Valószínűleg igen – de egészen pontosan egyelőre nem tudja a tudomány, mi történik, ha az egyik koronavírus-vakcina után másfajtát adnak be másodiknak, netán harmadiknak.
A nyelv alá helyezhető és onnan felszívódó gyógyszerekhez hasonlóan működhetnének a vakcinák is – vetették fel amerikai kutatók.
