Vuhani vírusgyanú: Hol a határ a kórokozók genetikai bütykölésében?

Mi az a módszer, amely miatt a kínai kutatóknak magyarázkodniuk kell, hogy nem ők szabadították el az új koronavírust?

Vuhani vírusgyanú: Hol a határ a kórokozók genetikai bütykölésében?

Koronavírus-járvány

Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.

„Hogy a csudába tudnék bizonyítékkal szolgálni valamire, amire nincs bizonyíték?” – fakadt ki Si Csengli, a Vuhani Virológiai Intézet igazgatónője, amikor a The New York Times újságírója néhány hete arról faggatta, vajon nem próbálták-e meg mesterségesen növelni a koronavírusok fertőzőképességét.

Kulcsmondat az amerikai lapból /// Gyanú
Twitter / The New York Times

A kínai kutatóhely nem csupán azért keveredett (újra) gyanúba, mert a világjárvány kitörésének központjában található, és mert – legmagasabb biztonsági fokozatú létesítményként – halálos kórokozókkal dolgozik. Egy 2015-ben közzétett amerikai kísérlet is bizalmatlanságot ébresztett iránta: az Észak-Karolinai Egyetem egyik laborjában Ralph Baric és csapata Si és kollégái adatai alapján állított össze veszélyes kórokozót. A 2002-ben járványt okozó SARS-CoV vírusból olyan új változatot tenyésztettek, amely még könnyebben képes a szervezetbe, egyebek mellett a tüdőbe hatolni.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.