Az OECD sem jósol nagy gazdasági növekedést Magyarországnak 2026-ra, sőt – másokkal ellentétben – kamatcsökkentésre sem számít. A költségvetési hiány idén 6,1 százalék lesz GDP-arányosan, az államadósság jövőre már majdnem 76 százalék. A világgazdasági kilátásokat jelentősen rontaná, ha az iráni háború hatásai még 2027-re sem szűnnének.
A magyar gazdaság növekedése 2026-ban várhatóan 1,6 százalék, 2027-ben pedig 2,0 százalék lesz – írja friss globális gazdasági előrejelzéseit tartalmazó kiadványának Magyarországra vonatkozó fejezetében az OECD. Ezek az előrejelzések összhangban vannak a jelenlegi egyéb – például hitelminősítői – jóslatokkal.
Az iráni háború miatt kialakuló energiaársokk, valamint az üzemanyagár-sapkák várható, 2026 közepére tervezett fokozatos kivezetése miatt a lakossági fogyasztás növekedése átmenetileg lassulni fog. Annak ellenére, hogy a bérek továbbra is erőteljesen emelkednek, és a személyi jövedelemadó terén bevezetett új kedvezmények is támogatják a keresletet. Tegyük hozzá: a Magyar-kormány nem köteleződött el az üzemanyagár-sapkák kivezetése mellett, sőt Magyar Péter azt nyilatkozta, azokat fenntartják, amíg szükség lesz rájuk.
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt már május végén üzemanyaghiány alakulhat ki Európában, egyúttal elszabadulhatnak az árak. A magyar kormány közben a stratégiai készlettel csiki-csukizva tartja fenn a kiskereskedelmi ársapkát. A keletkező veszteséget a következő években „porlasztott módon” viselik majd a fogyasztók.
Az OECD szerint egyébként az energiaár-sapkáknak a sérülékeny háztartásokra célzott támogatásokkal történő kiváltása ösztönözné az energiatakarékosságot és a lakásfelújításokat, mérsékelné az államháztartás energiaáraknak való kitettségét, valamint csökkentené az energiaimport-függőséget. A Tisza választási programja és a párt politikusainak ígéretei szerint ugyanakkor ilyesmire nem fog sor kerülni, a párt meg kívánja tartani a „rezsicsökkentést”.
Miután a beruházások 2022 és 2025 között összesen 16 százalékkal visszaestek, ismét növekedési pályára állhatnak. Az exportot 2026-ban továbbra is visszafogja az euróövezet lassú növekedése, mielőtt 2027-ben élénkülés következhet.
Egy a vártnál erősebb energiaársokk ronthatja a növekedési és költségvetési kilátásokat,
ugyanakkor az uniós forrásokkal kapcsolatos elakadt tárgyalások előrelépése javíthatja a bizalmat, és ösztönözheti a beruházásokat – figyelmeztet előrejelzésében az OECD.
A bizonytalan környezet és a magasabb energiaárak mellett a jegybank várhatóan 2026-ban változatlanul hagyja irányadó kamatlábát, majd 2027-ben ismét csökkentési ciklusba kezdhet – vélik az OECD elemzői. Ez az értékelés eltér a jellemző előrejelzésektől, a legtöbb elemző arra számít, hogy bár a jegybank tekintettel van az inflációs kockázatokra, a forint felértékelődése és az ország kockázati felárának csökkenése már idén teret nyit kamatvágások előtt.
A forint ereje és az ország kockázati felárának javulása indokolhatna egy kamatcsökkentést, de még ki kell derülnie, mindez mennyire tartós. Az iráni háború inflációs kockázatokat hordoz. Ha minden jól alakul, júniusban már kamatvágás jöhet.
Az OECD szerint a kamatcsökkentések után az alapkamat 2027 végére körülbelül 5,5 százalékon stabilizálódhat.
Ami a költségvetést és az államháztartást illeti, az OECD szerint a parlamenti választásokat követően további költségvetési kiigazító intézkedések nélkül
a GDP-arányos költségvetési hiány 6,1 százalékra emelkedik 2026-ban, majd 2027-ben 5,4 százalékra mérséklődik.
A legutóbbi hivatalosnak tekinthető kormányzati célszám GDP-arányosan 5 százalék 2026-ra, ezt még az Orbán-kormány gazdasági minisztere, Nagy Márton tette informálisan. A kormányváltás során Magyar Péter arról beszélt, a költségvetési hiány idén elérheti a 6,8 százalékot.
Az OECD saját hiányprognózisa mellett a GDP-arányos, uniós módszertan szerinti államadósság-ráta tovább emelkedik, 2027-ben eléri a 75,9 százalékot.
Az OECD természetesen nem csak a magyar gazdaságtól vár gyenge növekedést, hanem globálisan – ráadásul sok múlik azon, hogyan alakul az iráni háború és annak nyomán az energiaválság. Feltételezve, hogy az energiaárak 2026 közepétől fokozatosan mérséklődnek, a globális gazdasági növekedés a 2025-ös 3,4 százalékról 2026-ban 2,8 százalékra lassul, majd 2027-ben 3,1 százalékra áll helyre az OECD prognózisa szerint.
Ugyanakkor minél tovább tartanak a fennakadások, annál nagyobbak lesznek a gazdasági és társadalmi költségek.
Ha a zavarok 2027-ig is elhúzódnak, a globális növekedés jelentősen lassulhat, 2026-ban mindössze 2,1 százalékra, 2027-ben pedig 1,8 százalékra, ami egyes gazdaságokat recesszióba vagy annak közelébe sodorhat.
A munkanélküliség emelkedne, a beruházások – beleértve az energiaigényes mesterséges intelligenciához kapcsolódó befektetéseket is – jelentősen visszaesnének.
A globális infláció 2026-ban 0,4 százalékponttal, 2027-ben pedig 1,3 százalékponttal emelkedne, mivel a magasabb nyersanyagárakból eredő felfelé irányuló nyomást csak részben ellensúlyozná a gyengébb végső kereslet. A következmények globálisak lennének, de különösen súlyosan érinthetnék a fejlődő gazdaságokat, amelyek korlátozott energiaforrásokkal, a háztartási fogyasztásban magas energia- és élelmiszerarányokkal, szűkös fiskális mozgástérrel és gyenge szociális védőhálóval, alacsony magánmegtakarítási tartalékokkal, valamint sérülékenyebb valutákkal rendelkeznek.
Jelenleg nem úgy tűnik, mintha az energiaárak 2026 közepétől mérséklődnének – éppen emelkednek, miután az USA és Irán közti tárgyalások elakadni látszanak.
Péntek éjszaka adta be a Pénzügyminisztérium a törvényjavaslatot.
