A napokban egymásra zúdított rakéták százaival súlyosbított konfliktus hátterében Kelet-Jeruzsálem megoldatlan problémája húzódik, de pártpolitikai érdekek is szerepet játszanak.
Az egyik rakéta két embert megölt egy izraeli városban szerda reggel.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa sürgősséggel újabb ülést hívott össze szerdára.
A Hamász szerint 130 rakétát lőttek ki Tel-Avivra és Izrael központi részére.
A szerkezetek közül több tucatot elhárítottak a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer ellenrakétái.
Pont a világ egyik legátoltottabb részén indulhat újra a fegyveres konfliktus, a vírushelyzet miatt javarészt háttérbe szorult feszültségek újra a felszínre törtek Izraelben. Az okokról mindkét oldal mást mond. A palesztinok szerint arab családok kilakoltatása miatt tört ki az erőszak Kelet-Jeruzsálemben, az izraeliek szerint viszont a palesztin belháborúkat szította tüzet akarják a külső ellenségre irányítani a palesztin politikusok. A város egyik fele ma újraegyesítést ünnepelne, a másik gyászolna. Helyette könnygáz és kőzápor lepi el a két vallás egyik legfontosabb vallási szimbólumának számító Templom-hegyet, vagy Haram al-Sharifet. A hvg.hu-nak nyilatkozó helyiek szerint a Covid, a politikai helyzet és a ramadán miatt kimerült társadalomban csak olaj a tűzre a vallási konfliktus.
Rajongói szemében az izraeli miniszterelnök királynak számít, ám lehet, hogy most az egyszer alulmarad a királycsinálók szövetségével szemben – írja a Financial Times vezércikke. A kormányfő, akinél senki más nem töltötte be hosszabb ideig ezt a posztot, nem tudott életképes koalíciót összekovácsolni az újabb előrehozott választás után, amely immár a negyedik volt két év alatt.
Jelentős műveleti képességre tett szert az izraeli titkosszolgálat Iránban. A beszervezéseket segíti az elnyomó rendszerrel szembeni növekvő elégedetlenség.
Magyarország maradt a sárga kategóriában.
Tizenkét év után ellenzékbe kerülhet a miniszterelnök vezette Likud.
A koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldása óta ez volt a legnagyobb tömeges összejövetel az országban.
A jelenség igen ritka, és az eddigi adatok alapján inkább a fiatalabb, 30 alatti korosztályt érinti.
Az országban a járvány harmadik hulláma éppen tetőzik.
Az Irán, Izrael és az Egyesült Államok között kiéleződő feszültség közepette az utóbbi időben több rejtélyes támadás is történt teherhajók ellen a közel-keleti térségben.
Utoljára júniusban nem történt hasonló a világ leggyorsabban oltó országában.
Pártjának alig pár képviselője van a Kneszetben, de Manszúr Abbaszon múlhat az új izraeli kormány megalakulása. Iszlamista, de állásfoglalásai „kóserré” tehetik a jobboldal szemében.
Irán bosszút fog állni Izraelen a natanzi urándúsító üzem elleni támadás miatt – jelentette be a teheráni külügyminisztérium, néhány nappal az után, hogy az iráni fővárostól 250 kilométerre délre található létesítményben felrobbant a telepet energiával ellátó központ. Az akcióval legalább kilenc hónappal visszavetették az iráni atomprogramot, s bár Tel-Avivban nem kommentálták a támadást, biztosra vehető, hogy a sikeres szabotázsakcióban benne volt a zsidó állam titkosszolgálata. A robbantás megnehezítheti a nyugati államok és Teherán közötti tárgyalásokat, s ha így lesz, Izrael két legyet ütött egy csapásra.
Mohammed Dzsavád Zaríf külügyminiszter az iráni állami televízióban üzente meg, hogy bosszút fognak állni.
A szakértők 400 alany bevonásával végezték a kutatást. Közben már vizsgálják, mi a helyzet akkor, ha egy harmadik oltást is kap a beteg.
