A polgári engedetlenségen kívül alig maradt eszköz az olyan jogszabályokkal szemben, mint amilyenek az elmúlt hetekben taroltak a családok körében. A kormány a háborúra és az energia-veszélyhelyzetre fogva egyik napról a másikra, törvény- és alapjogokat sértő módon döntött romba egzisztenciákat.
Futószalagon fogadtak el vitatott törvényeket, a Jobbik kisegítette a kormánypártokat, Orbán Viktor szócsatákat vívott Jakab Péterrel, és sok milliós pénzbírságot kaptak ellenzéki politikusok – erről szólt az Országgyűlés idei tavaszi ülésszakának majd’ 300 órája.
Minden bizonnyal idén is rengeteg új jogszabállyal kell megismerkednünk, más kérdés, hogy hol teszik majd közzé azokat. Litkai Gergely segítségével felkészülhetünk, milyen új törvények várhatóak 2021-ben.
Összehasonlítható-e egy pedofil képeket gyűjtögető cselekménye egy közlekedési szabálysértőével? Pénzbüntetésnél lehet-e azt mondani, hogy X összeget ér egy elkövetés? És miért annyit? Hogy lehet a málna ilyen drága, ha a répa csak ennyi? Sokan piaci szemlélettel ítélkeznek az ítéletekről, de a büntetőjog összetettebb dolog. Ezt világítja meg ebben az írásban Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE tanára.
Bár az Emmi kitartóan bizonygatja, hogy a veszélyesnek tartott rendelet ellenére a független színházak állami támogatása nincs veszélyben, a kormány eddigi működése alapján nem árt fenntartással kezelni ezt a nyilatkozatot. Sokszor és sokféleképpen sunnyogott már a kormány, a legjobb, mikor sajátjai előtt is titkol egy elképzelést.
A 22 éves helyettes államtitkár-jelölt kedvéért törvényt módosít a Fidesz-kétharmad, azonban ennél sokkal fajsúlyosabb kérdésekben is estek már láncfűrésszel a jogrendszernek.
A jogalkotási törvény november végi módosítását küldte vissza megfontolásra az államfő, de nem annak a bírók függetlenségével kapcsolatos része miatt.
Sorra hozzák a „gyevibíró-törvényeket”, amelyekben egyes beruházóknak megengednek olyasmit, amit a közönséges halandóknak nem.
Könnyebbik végéről közelítette meg a témát a jogalkotó, ami csak ideig-óráig jelent megoldást. Nem volna célravezetőbb, ha az újfajta kihívásokra nem csak a jelenlegi szabályozás kiterjesztésével, hanem az innovációra innovatív jogi megoldásokkal reagálna a szabályozó? – teszi fel a kérdést egy szakmai blog.
Egyre többen bírálják a konzervatív jogászok közül is a kormánnyal szerintük túl engedelmes Alkotmánybíróságot. Ennek ellenére az Ab-ra újabb csapást hozhat, hogy a Fidesz már a nyári szünet előtt világossá tette, az ellenzéki jelölteknek nem lesz esélyük, szeptemberben két új tagot küld majd a testületbe. A párt az elmúlt négy évben radikálisan átalakította az alkotmánybíráskodást, amely a kétharmad nyomása alatt elszakadt a Sólyom László lefektette hagyományoktól.
Vagyis Navracsics Tibor azzal magyarázza, hogy halaszthatatlan volt kiadni egy rendeletet, hogy csak halaszthatatlan esetben adhat ki rendeletet.
Nem akadt senki, aki megkérdezte volna: és ezt így hogy?
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa szerint elsietett jogalkotással nem lehet megoldani a válságot, és ha rosszul alkalmazzák a jogot, az elmélyíti a válságot.
Várhatóan minden eddigi rekordot megdönt idén a hazai jogalkotás – derült ki az Opten jogi adatbázisából. A törvények száma 2011-ben lépte át a kétszázas határt, 2012-ben 223 törvénnyel zárult az év, idén pedig már eddig 136 törvényt fogadtak el.
Sosem látott intenzitású jogalkotási tempót diktál az idei első négy hónapban a kormány és a parlament – közölte kedden az MTI-vel a CompLex Kiadó. A kiadó szakértői szerint idén akár 300 törvény is születhet.
Jogalkotási rekordot hozott az elmúlt év, 2012-ben minden eddiginél több kormányrendeletet és törvényt hirdettek ki - közölte a CompLex Kiadó.
Alapvetően írta át a választási regisztráció szabályait az alkotmányügyi bizottság: mindenkihez házhoz megy majd az önkormányzat embere, így a kezébe lehet nyomni a regisztrációs ívet. A késő estébe nyúló ülésen kölcsönös vádaskodás után végül kiderült, hogy korábban sem indulhattak egyesületek a parlamenti választáson, bár a szocialistáknak gyanús maradt, hogy Bajnai Gordon miatt nem váloztatnak ezen.
Magyarországon nincs jogalkotási önállóság és függetlenség - mondta hétfőn a Jobbik Nemzeti Majálisán a fővárosi Hajógyári-szigeten Balczó Zoltán a Jobbik és az Országgyűlés alelnöke.
A zárószavazás előtt, az utolsó pillanatban átírt törvények, a kihirdetés után napokon belül, akár többször is módosított jogszabályok: követhetetlenül, a jogalkotási eljárások rendjének szellemét legkevésbé sem tisztelve dolgozott a kétharmad gőzhengere az Országgyűlésben az óév utolsó heteiben is. Törvényhozási szörnyszülöttek példatára.
