A polgári engedetlenségen kívül alig maradt eszköz az olyan jogszabályokkal szemben, mint amilyenek az elmúlt hetekben taroltak a családok körében. A kormány a háborúra és az energia-veszélyhelyzetre fogva egyik napról a másikra, törvény- és alapjogokat sértő módon döntött romba egzisztenciákat.
Futószalagon fogadtak el vitatott törvényeket, a Jobbik kisegítette a kormánypártokat, Orbán Viktor szócsatákat vívott Jakab Péterrel, és sok milliós pénzbírságot kaptak ellenzéki politikusok – erről szólt az Országgyűlés idei tavaszi ülésszakának majd’ 300 órája.
Minden bizonnyal idén is rengeteg új jogszabállyal kell megismerkednünk, más kérdés, hogy hol teszik majd közzé azokat. Litkai Gergely segítségével felkészülhetünk, milyen új törvények várhatóak 2021-ben.
Összehasonlítható-e egy pedofil képeket gyűjtögető cselekménye egy közlekedési szabálysértőével? Pénzbüntetésnél lehet-e azt mondani, hogy X összeget ér egy elkövetés? És miért annyit? Hogy lehet a málna ilyen drága, ha a répa csak ennyi? Sokan piaci szemlélettel ítélkeznek az ítéletekről, de a büntetőjog összetettebb dolog. Ezt világítja meg ebben az írásban Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE tanára.
Bár az Emmi kitartóan bizonygatja, hogy a veszélyesnek tartott rendelet ellenére a független színházak állami támogatása nincs veszélyben, a kormány eddigi működése alapján nem árt fenntartással kezelni ezt a nyilatkozatot. Sokszor és sokféleképpen sunnyogott már a kormány, a legjobb, mikor sajátjai előtt is titkol egy elképzelést.
A 22 éves helyettes államtitkár-jelölt kedvéért törvényt módosít a Fidesz-kétharmad, azonban ennél sokkal fajsúlyosabb kérdésekben is estek már láncfűrésszel a jogrendszernek.
Sorra hozzák a „gyevibíró-törvényeket”, amelyekben egyes beruházóknak megengednek olyasmit, amit a közönséges halandóknak nem.
Egyre többen bírálják a konzervatív jogászok közül is a kormánnyal szerintük túl engedelmes Alkotmánybíróságot. Ennek ellenére az Ab-ra újabb csapást hozhat, hogy a Fidesz már a nyári szünet előtt világossá tette, az ellenzéki jelölteknek nem lesz esélyük, szeptemberben két új tagot küld majd a testületbe. A párt az elmúlt négy évben radikálisan átalakította az alkotmánybíráskodást, amely a kétharmad nyomása alatt elszakadt a Sólyom László lefektette hagyományoktól.
Nem akadt senki, aki megkérdezte volna: és ezt így hogy?
Alapvetően írta át a választási regisztráció szabályait az alkotmányügyi bizottság: mindenkihez házhoz megy majd az önkormányzat embere, így a kezébe lehet nyomni a regisztrációs ívet. A késő estébe nyúló ülésen kölcsönös vádaskodás után végül kiderült, hogy korábban sem indulhattak egyesületek a parlamenti választáson, bár a szocialistáknak gyanús maradt, hogy Bajnai Gordon miatt nem váloztatnak ezen.
A zárószavazás előtt, az utolsó pillanatban átírt törvények, a kihirdetés után napokon belül, akár többször is módosított jogszabályok: követhetetlenül, a jogalkotási eljárások rendjének szellemét legkevésbé sem tisztelve dolgozott a kétharmad gőzhengere az Országgyűlésben az óév utolsó heteiben is. Törvényhozási szörnyszülöttek példatára.
